A nap a templomban tartott közös imádsággal indult, majd a résztvevők átvonultak a bakonybéli faluházba. Halmos Ábel OSB perjel köszöntőjét követően került sor a központi témát körüljáró előadásokra. Dr. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektorhelyettese feltette a kérdést: Keresztyén hitünk alapján mit helyes gondolnunk a hatalomról – a magunkéról és a másokéról? Majd rövid bibliai alapvetés után arról beszélt, hogy a keresztyénség feladata ma már nem a hatalomgyakorlásra vonatkozó etikai alapelvek meghirdetése, hanem azok számon kérése, önmagán és másokon is.

Az első korreferátumot dr. Csepregi András, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze tartotta, Bonhoeffer kísérlete Krisztus követésére címmel, tovább árnyalva az – adott esetben isten- és emberellenes – hatalomhoz való keresztyén viszonyulás kérdését. B. Gáspár Judit pszichoanalitikus pedig saját tudományterülete szemszögéből szólt a hatalomvágyról, és arról a kötelességről, hogy megszelídítsük és önmérséklettel gyakoroljuk.

Egészen aktuális és gyakorlati szinten szóltak hozzá a témához a Fekete Ágnes, a Kossuth Rádió református félórájának szerkesztője által moderált kerekasztal résztvevői: Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, és Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője. Az egyházi vezetők megosztották a hatalommal kapcsolatos személyes élményeiket és konfliktushelyzeteiket, illetve szót váltottak arról is, hogyan lehetne, kellene azzal jól és helyesen élni.

A faluházban elköltött közös ebédet követően a jelenlévők különböző műhelyfoglalkozások közül választhattak, amelyeken konkrét témák megbeszélésén keresztül, interaktív formában mélyíthették el a hatalom és követés kérdéskörét. A nap ökumenikus vesperással zárult, amelyen Szakács Gergely pápai református lelkész hirdette isten igéjét.