A beszélgetés alapjául szolgáló kötet Albert Y. Hsu Hátrahagyottak – Gyász az öngyilkosság után című műve a lehető leghitelesebb: a szerző családjában történt tragédia után született meg...

A megrendítő eseteket bemutató beszélgetésen felszólalt a Magyar Családterápiás Egyesület képviseletében dr. Hardy Júlia pszichiáter, kiképző családterapeuta, dr. Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke, az OORI Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztályának vezetője, Szabóné dr. Kállai Klára, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) titkára, dr. Ferenczi Andrea, a KRE BTK Pszicholóigiai Intézetének adjunktusa – egyben a kötet szerkesztője –, s egy érintett: B. Pintér Márta evangélikus lelkész.

A hiánypótló kötet új beállításban dolgozza fel a témát: egyrészt szerzője, Albert Y. Hsu a személyes érintettség hangján szól (édesapja, Terry öngyilkossága indította az írásra), másrészt azért, mert fókuszába az itt maradottakat: a családot, a közvetlen környezetet, a barátokat állítja.

Dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadói Alapítvány ügyvezető igazgatója megnyitó szavai után elmondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adata szerint világszerte  évente csaknem egymillió ember vet véget önszántából életének. Magyarországon a KSH legutóbbi felmérése szerint 2013-ban 2093 öngyilkosságot követtek el. 1987 óta ugyan csökken ez a tendencia, hazánk azonban még most is az élmezőnybe tartozik.

Dr. Hardy Júlia pszichiáter, kiképző családterapeuta a családra, mint közösségre kiható következményeket elemezte. Klinikai tapasztalataiból kiindulva elmondta: döntően két fajta reakció figyelhető meg: a család összezár a bajban, illetve: szétesik a bűntudat hatására.

Dr. Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke, az OORI Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztályának vezetője a szakmára háruló terhekről szólt. Létező veszély, hogy a fiatalabb kollégák az öngyilkossággal végződő esetek következtében pályaelhagyók lesznek, mert nem tudják feldolgozni a tényt, hogy páciensük mégis eldobta életét. Mások kiégnek, megkérgesednek, ezért védeni kell őket, szupervíziókkal, szakmai konferenciákkal, hogy ne hasson rájuk elhordozhatatlan teherként a szakmai munka.

Szabóné dr. Kállai Klára a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok munkáját mutatta be. A 19 településen, teljesen anonim módon működő szolgálatban a legkülönfélébb szakmák képviselői dolgoznak. A 116-123-as, a nap 24 órájában, ingyenesen hívható telefonszámra befutó hívások 30%-a ún. „veszélyes hívás”, itt az öngyilkosság gondolata felmerül. Tapasztalata, hogy a média sokat segíthet, ennek tudható be, hogy egyre többen hívják a számot, sőt, van, hogy egy családtag, egy barát adja át a telefont a segítségre szorulónak.

Dr. Ferenczi Andrea, a KRE BTK Pszichológiai Intézetének adjunktusa, a kötet szerkesztője megrázó esetben számolt be egykori tanítványa öngyilkosságáról. Ilyenkor mindenkiben megszólal a kérdés, ami nem hagyja nyugodni a környezetet: Megtettem-e mindent? Talán többet kellett volna?! Ugyanakkor az is tény, hogy akik elkövetik az öngyilkosságot, saját maguk felelősek a tettükért. A kötet kapcsán elmondta, a szerző konfesszionális hitvalló keresztény, ezért soraiból árad a meggyőződés: a halál nem a végső szó, bár ádáz ellenség, de nem a végállomás.

B. Pintér Márta evangélikus lelkésznő érintettként szólalt meg, s előre jelezte, bár 18 évvel ezelőtt következett be a tragédia családjában, a hangja most is megremeghet, ha felidézi a történteket. Azért vállalkozott a nyilvános megszólalásra, mert szeretné megállítani az öngyilkosságra készülőket, és figyelmeztetni őket arra: nem tudják, milyen bánatot, fájdalmat hagynak maguk után, ha elkövetik tettüket! Férje önként vetett véget életének, s Márta három kisgyermekkel és egy gyülekezettel maradt ott, meg egy sor megválaszolatlan kérdéssel... „Nincs itt, és ő hagyott itt bennünket” - ez a fájdalom lüktetett benne az első időkben.

A miértre azonban ma sincs magyarázat. El kell fogadni, hogy az emberi lélek óriási titok. Az egyház akkori országos felügyelője, a neves orvos-professzor, néhai dr. Frenkl Róbert segített a családnak azzal, hogy diagnosztizálta a betegséget, ami férje tettéhez vezethetett. S még egy máig benne élő mondatot mondott a bölcs egyházvezető, orvos: „A házasság nem terápiás intézet.” Márta ma már „szimatról” megérzi, ha valakit az öngyilkosság gondolata foglalkoztat, ezért sokrétű lelkipásztori munkája mellett egyik fő hivatásbeli feladatának tekinti, hogy ezeknek az embereknek és az érintett családoknak felkínálja lelkigondozói tapasztalatait.

A számok tükrében

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adata szerint világszerte  évente csaknem egymillió ember vet véget önszántából életének. Magyarországon a KSH legutóbbi felmérése szerint 2013-ban 2093 öngyilkosságot követtek el. Bár ez a szám 1987 óta csökkenő tendenciát mutat, a százezer lakosra jutó esetek számát tekintve Magyarország még mindig az élmezőnybe tartozik. Noha az öngyilkosságoknak többnyire csak egy közvetlen áldozata van, a kutatások szerint azonban minden eset legalább hat, olykor tíz vagy akár több személyt – közvetlen családtagot, hozzátartozót, ismerőst érint. Így évente hozzávetőlegesen 12-20 ezer ember találja szemben magát ezzel a többnyire rendkívül súlyos, a családok életére akár generációkon át is kiható traumával.

Albert Y. Hsu Hátrahagyottak – Gyász az öngyilkosság után

A Christian Book Award díjas hiánypótló kötet új szemléletet hoz az öngyilkosság feldolgozásában. A személyes élményen is alapuló könyv a gyászfolyamat fázisainak bemutatásán túl válaszokat keres az öngyilkosságok nyomán felmerülő nyomasztó kérdésekre, valamint konkrét tanácsokat is ajánl a gyógyuláshoz, illetve a kívülállók segítségnyújtásához.