Hittan távolról oktatva – egymást segítve

Hittan távolról oktatva – egymást segítve

Share this content.

Szöveg: Evangélikus.hu
Budapest – Az első hetek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a hittanárok gyorsan alkalmazkodtak a koronavírus miatt kialakult új körülményekhez. Kodácsy-Simon Esztert az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük a digitális átállásról, online oktatásról, tanári segédanyagokról, személyes érzésekről.

– Milyen visszajelzések érkeztek hozzátok a hittanárok részéről, hogyan álltak át az újfajta oktatásra?

– Amellett, hogy mindenkit váratlanul ért ez a hirtelen váltás és természetesen sok kérdést vetett fel mindenkiben, azt láttam, hogy rendkívül együttműködően és kreatívan álltak a helyzethez a hitoktatással foglalkozók. Nem tudok olyan esetről, ahol akár a félelem, akár az ismeretek hiánya megbénította volna a hittanóra folytatását. Viszont számos példát látok arra, hogy a hittanárok és lelkészek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, mind a hitoktatás formai kérdéseiben, mind a tartalmában. Előbbiekhez tartozik az, hogy új, akár számukra is ismeretlen online eszközökhöz nyúltak és pár nap alatt beléptek a digitális eszközök készítésének világába. A tartalmi kérdések terén pedig arra gondolok, hogy a hitoktatók azonnal felismerték, hogy nem lesz elég az, hogy a hittan lexikális részét, a kognitív ismereteket sajátíttassuk el a diákokkal egy applikáció segítségével, hanem továbbra is meg kell célozni az affektív és a lelki dimenziót is. Sőt, nagyon sokan az első pillanattól tudtak váltani abban, hogy távolról tanítva nem lehet annyit és ugyanazt elvárni a diákoktól, mint amit lehetett pár héttel ezelőtt a tanteremben. Máshogy kell mérni a tananyagot, máshogy kell fókuszálni a távoktatásban zajló tanulást és a hozzám eljutott rengeteg kérdés és jelzés alapján merem állítani, hogy ezt a legtöbb hitoktató kiválóan megérezte. 

– Milyen segédanyagok vannak a digitális hittanórához?

– A távoktatásban zajló hittanórához pontosan ugyanazok a digitális eszközök érhetők el és használhatók, mint bármely más tantárgy esetében: videó- és prezentáció-készítő és megosztó felületek, online közvetítésekre és beszélgetésekre alkalmas programok, vagy ismeretekben való elmélyülést és a folyamat eredményességének ellenőrzését lehetővé tévő alkalmazások.
A kérdés nehezebb része az, hogy a hitoktatás sajátosságainak közvetítését hogyan lehet megoldani. Például, hogyan lehet megvalósítani a hittanóra legfontosabb elemét: egy történet, egy narratíva átadását, közvetítését, feldolgozását – amelynél fontos szerepe van a valós jelenlétnek, a szóbeli közlésnek? Hogyan lehet megteremteni azt a közeget, amiben a tanár és a diák, a diák és a diák érzi egymás rezdülését a történet egy-egy fordulópontján? Hogyan lehet átadni technikai eszközök közvetítésével egy egyáltalán nem technikai jellegű üzenetet? Mi lesz a hittanóra affektív és lelki dimenziójával? Hogyan marad meg a hittancsoport közössége, közösségi élménye?
Ezek a kérdések természetesen az egyházi szolgálatok más területein is felmerülnek, de a hittanórának az a sajátossága, hogy itt olyan közegbe lépve kell megválaszolnunk ezeket a kérdéseket, ahol a diákjaink egy része talán otthonosabban mozog, mint mi, ugyanakkor mégsem a hittanóra céljaira használva ismerik ezt a közeget. A diákjaink másik része, a 1012 év alattiak pedig egyáltalán nem boldogulnak még egyedül ebben a közegben ha irányított tanulásról van szó, úgyhogy feléjük egészen másféle módon lehet közelíteni a távolról tanításban is. Itt különösen hangsúlyozni kell azt, hogy a távolról tanítás nem egyenlő a digitális oktatási eszközök ismeretével. A távoktatás sokkal tágabb és komplexebb kérdés, mint az, hogy megtanulok és alkalmazok applikációkat és programokat. 

–  Van-e digitális segédlet a tankönyvekhez? Milyen témakörök vannak kidolgozva?

–  A Magyarországi Evangélikus Egyház kerettanterveihez készült hittankönyvek készítése során többször is felmerült az a szempont, hogy digitális oktatási anyaggal egészítsük ezeket a munkatankönyveket. Ez még sajnos várat magára, de például Luther és a reformáció témakörének tanításához gazdag digitális tartalom áll rendelkezésre. Két éve, a Luther-rajzfilmhez készítettünk digitális oktatási segédanyagot, amely eddig csak pendrive-on állt rendelkezésre, most azonban Luther Kiadó online is elérhetővé tette. Így a közel száz évet átfogó 10 részes prezentáció, a 400 digitális feladat, a korosztályokhoz és érdeklődéshez illesztett óratervek kész anyagként állnak a hitoktatók rendelkezésére. 
Másrészt viszont a tankönyvek kapcsán azt is látnunk kell, hogy mi, hitoktatók és lelkészek nagyon sokszínűen tanítjuk ugyanazt a leckét. Ugyanazt a kérdést minden tanár kicsit máshogy teszi fel, más formában szereti hangsúlyozni – és ez erősen tükröződik az óratervek és feladatok készítésében is. Amikor egy másik tanár óravázlatát vagy feladatait látom tanárként, akkor nem biztos, hogy pontosan azt szeretném én is kérdezni a diákjaimtól, viszont nagyon jó ötleteket meríthetek belőle. A mai online alkalmazások épp ebben támogatják a tanárokat, ugyanis a legtöbb alkalmazásban elmentett feladatokat én megnézhetem, ötletet meríthetek belőle, majd a saját csoportom és hangsúlyom szerint formázhatom akár a másik tanár által elkészített és megosztott anyagot is. 
Ennek segítésére született meg múlt héten egy nagyon egyszerű ötlet: egy megosztott drive-könyvtárba a tankönyvi leckékhez kapcsolódva mindenki feltöltheti az anyagait, amiből a többiek motivációt és új elképzeléseket nyerhetnek. Amint nincs két, különböző csoporthoz illeszkedő óravázlat, úgy ez az egyszerű tanóra-átvétel digitális verzióban sem működik, viszont a megosztott anyagok segíthetnek ötletelni, inspirálódni, sőt, közösségi élményt adni a hitoktatóknak. 

–  A képzésnek volt eddig olyan része, tanegysége, amelynek során az online oktatásról kaphattak információkat a hittanárok?

– Az Evangélikus Hittudományi Egyetem hittanár képzésének évek óta része a „Digitális technológiával támogatott tanulás és tanítás” című kurzus. A lelkészek és a katekéták számára ez szabadon választható tanegység. Ugyanezeket az ismereteket  többször felkínáltuk már hitoktatói konferenciákon és továbbképzéseken is és ezek a műhelymunkák mindig nagy érdeklődésre tartottak számot. 
Most, amikor két hete kihirdetésre került a távolról tanítás, az EHE Valláspedagógia Tanszéke azonnal meghirdetett egy online hitoktatói továbbképzést „Hittanóra távoktatásban” címmel múlt hétvégére (március 20-21.), gondolva azokra a hitoktatókra, akik pár évnél régebben végeztek. A továbbképzés létszáma pár óra alatt betelt. A továbbképzésen egyrészt a hitoktatás sajátosságainak most kialkult helyzetben való megjelenéséről, újdonságairól beszéltünk, illetve a fentebb említett digitális eszközökből ismertünk meg egyet-egyet. Bár ma nagyon egyszerű minden alkamazást online tanítóprogram segítségével elsajátítani, mégis nagyon jó élmény volt hitoktató és lelkész kollégákkal együtt tanulni, s egymás reakcióit látni és hallani egy-egy újabb alkalmazással való ismerkedés során.

–  Te személyesen hogyan látod ezt a jelenlegi helyzetet? 

– Azt gondolom, hogy a kihívások és feladatok terhe mellett ez a kényszerűség sok lehetőséget is magával von. A pedagógiát tanító kolléganőmmel, Seres-Busi Etelkával sokat beszélgettünk erről és a továbbképzésen is több témát érintettünk ezzel kapcsolatban. Egyik ilyen lehetőségnek látjuk például a „testvér-hittancsoport” ötletét, ami már régen „érik” bennünk – többek között a hitoktatás sajátos személyi helyzetéből adódóan is, – és amit most, a hirtelen jött távoktatás kényszerében ki lehetne próbálni. Sokan – tanárok és diákok egyaránt – nehezen éljük meg a kis létszámú hittanórákat. Aki most él a távolról oktatás lehetőségeivel és a hittanórákat online módon is szervezi, folytatja, az kipróbálhatja, hogy két-három hittancsoport hogyan kapcsolódhat össze a virtuális térben, egy közös hittanóra keretében. Például az ország keleti felében lévő 6. osztályos hittanosok és a hittanáruk egy budapesti és egy nyugati egyházmegyei 6. osztályos evangélikus hittanos csoporttal és a tanárukkal is „összeülhetnek” megbeszélni a soron következő témát. Bár nekünk, felnőtteknek idegennek tűnhet egy ilyen beszélgetés, de könnyen lehet, hogy a mai kamaszok hittanórán is könnyebben ismerkednek és beszélgetnek így, a virtuális térben, mint a valódi osztályteremben.
A közösségépítést mi, többnyire X-generációs tanárok nehezen tudjuk elképzelni az online térben, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt a mai fiatalok is így látják. Előfordulhat, hogy egy fiatal, aki az osztálytermi légkörben szorongva ül reggeltől délig, most a saját gépe előtt bátrabban mer megnyilatkozni a hittanórán felvetett kérdésekben – és esetleg a többi tantárgy esetében is. Fontos észrevennünk ebben az új helyzetben a lehetőségeket, amelyeket a diákjaink is jelezni fognak nekünk. Sok újat tudhatunk meg így magunkról, a diákjainkról, és a saját tárgyunkról, a hittanról is. 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!