Az ügy előzménye, hogy Ausztriában – ahol a lakosság többsége a római katolikus egyház tagja – a nagypéntek kizárólag az ágostai és a helvét hitvallású protestáns egyház, az ókatolikus egyház, valamint a metodista egyház tagjai számára fizetett munkaszüneti nap. A különleges rendelkezést egy magánszemély támadta meg azt uniós bíróságon, aki szerint a szabályozás hátrányosan megkülönböztető, és nagypénteken végzett munkájáért munkáltatójától bérpótlék megfizetését követeli.

Ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság megállapította, hogy az osztrák szabályozás valláson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az ilyen nemzeti rendelkezés nem igazolható sem a mások jogainak és szabadságának védelméhez szükséges intézkedésként, sem pedig a vallással kapcsolatos hátrányok kompenzálását célzó szabályozásként – tette hozzá.

A bíróság megállapította, hogy az osztrák szabályozás eltérő bánásmódot vezet be, amely közvetlenül a munkavállalók vallásán alapul. Ameddig Ausztria nem módosítja a szabályozását az egyenlő bánásmód helyreállítása céljából, a munkáltatók kötelesek a nagypénteki fizetett munkaszüneti napot a többi munkavállalójuknak is biztosítani – tették hozzá.