„Hétfőn, szerdán és pénteken online edzéseink vannak. Egy internetes alkalmazáson keresztül az edzőink látnak bennünket, bele is tudnak szólni, ha valamit nem jól csinálunk, úgyhogy nem lehet ellazsálni. Kedden és csütörtökön pedig futóedzés van, amit egyénileg megoldunk” – mondta el Szekeres Áron, a Líceum 8/b osztályosa, aki a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia U14-es A-csapatának játékosa. Áron hozzátette, komolyan veszi ezeket az erőnléti edzéseket a szobában és az udvarukon felállított kosárpalánknál egyaránt, de ez azért nem az igazi: „Hiányzik a csapat, főleg a meccsek, de addig is, míg nem játszhatunk együtt, igyekszem formában maradni.” 

Szerencsésebb helyzetben vannak a 9/c-s Magas ikrek, hiszen legalább egymásnak tudnak passzolgatni. Az SC Sopron U17-es futballistái hetente kapják az edzésterveket.

„Négy, egymásra épülő, legalább másfél órás tréninget kell itthon elvégeznünk. Az egyesület, ugyanúgy, mint az iskola, a Classroom-on keresztül kommunikál velünk, sőt, le is ellenőrzik, lelkiismeretesen végrehajtottuk-e a feladatokat. Komoly erőnléti edzéseink vannak” – mesélte a középpályás Bálint és a jobb hátvéd Márton. Ők egymást fotózzák, videón rögzítik és küldik az edzőnek a végrehajtott feladatokat.

„Tetszik, hogy nem hagyott bennünket magunkra az egyesület és gondoskodnak a sportolásunkról ebben a helyzetben is” – jegyezte meg Bálint, Márton pedig hozzátette: – „Nem lehet tudni, mikor folytathatjuk a focit, de mindig készen kell állnunk rá.”

Pfeiffer Virág, a Líceum 9/b osztályosa, s a Soproni Darazsak Sportakadémia kosarasa, válogatott játékos. Számára az edzések ugyanúgy a hétköznapok fontos része maradt, csak másképp.

„Továbbra is az Arénába járok edzésre, de minden foglalkozás előtt fertőtlenítés és lázmérés van. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Olimpiai Orvosi Bizottság útmutatása alapján szigorú szabályokat betartva végezzük a kontakt nélküli edzéseket. Egyszerre csak három játékos lehet a teremben és nem mehetünk közel egymáshoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terem négy sarkában vagyunk, egyikben az edző, háromban mi, játékosok. Elsősorban egyéni képzés, erősítés van, és a dobásokat gyakoroljuk” – ismertette Virág a helyzetet. A többiekhez hasonlóan neki is hiányzik a csapat, a közösség, és a mérkőzések izgalma. Sőt, már az iskola is…