A Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából rendezett istentisztelet közvetítése Sopronból itt nézhető vissza a Médiaklikk.hu oldalán.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek homíliájában arról beszélt, hogy a vasfüggöny lebontásával és a berlini fal leomlásával a katonai és politikai szembenállás helyébe az ideológiai alapon elválasztott európai népek szabad találkozása léphetett.

Ez azért volt lehetséges, mert a kereszténység nemet mondott arra az elvre, hogy csakis az emberi hatalom dönti el, mi a helyes és mi a helytelen. Ebben az összefüggésben válik világossá, hogy értelme és értéke van a világnak, az emberiségnek, saját nemzetünknek, de a többi népnek is – fogalmazott.

István király vezette a magyarokat a keresztény Nyugat nagy családjába, és ezzel megmentette létét és identitását, nyelvét, kultúráját, közösségi összetartozását és történelmi tapasztalatainak gazdagságát a jövő számára – mondta Erdő Péter.

Hozzátette, hogy a magyarság erős és független keresztény királyságot tudott építeni a középkor folyamán, amely azért volt lehetséges, mert sikerült megtalálni a közös alapot, a hitet, amely összekötötte a magyarokat Európa többi népével.

Ez a hit tanítja meg értékelni a másik emberre való odafigyelés, a szeretet, a közösség alkotó erejének fontosságát – hangsúlyozta a bíboros, majd hozzátette, hogy ezért keresztényként értéknek tekinthetjük saját nemzetünket, de ugyanezért kell tisztelnünk és értékelnünk a többi népet is.

Amikor harminc évvel ezelőtt a nagy változások elkezdődtek, keresztényként örültünk a nagyobb szabadságnak, a vallás szabadabb gyakorlásának, de annak is, hogy talán a népek most már egymást jobban megismerve, a személyes és emberi találkozások sokaságában gazdagodva, kölcsönös tiszteletben jobban tudják majd megélni, felmutatni, továbbfejleszteni és másokkal is megosztani saját közösségük és kultúrájuk értékeit - zárta beszédét Erdő Péter.

A bíboros beszédét teljes terjedelmében elolvashatják a Magyar Kurír oldalán.

Balog Zoltán, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze köszöntőjében azt emelte ki, hogy Isten nem határtalan, hanem felelősséggel teli szabadsággal ajándékozott meg minket, és hálával emlékezünk azokra, akik harminc évvel ezelőtt és azt követően tettek valamit az európai emberek és nemzetek szabadságáért.

Hálaadó imájában arról emlékezett meg, hogy Isten a keresztény szabadságban képessé tette az embert a jóra, a szépre és az igazra, az együttműködésre és a szolidaritásra.

Nem csak egyenként, hanem közösségben is szabadok vagyunk – fogalmazott.

Balog Zoltán kitért arra, hogy ma béke és még soha át nem élt jólét van Európában, de nem feledhetjük el az elmúlt harminc év körülöttünk dúló véres konfliktusait sem.

Arra kérte Istent, hogy erősítse az európai közösséget, hogy a földrész, amely keresztény gyökerekből nőtt ki, megbízható partnere legyen más népeknek és országoknak.

Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke bűnvalló imájában emlékezett meg arról, hogy Isten a totalitarizmus fogságából vezetett ki országokat, és visszaadta az élet és az emberi méltóság szabadságát.

Tóth Károly, a Soproni Evangélikus Egyházközség igazgató-lelkésze azt mondta, hogy a Páneurópai Piknik a közösségi összetartozást gyengítő folyamatok veresége volt. Megjegyezte, hogy általa vált lehetővé ismét a soproni evangélikusok számára, hogy megerősítsék kapcsolataikat a Sopronból 1946-ban elűzött magyarországi németekkel.

Az ökumenikus istentiszteleten a hívők adományait a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület által fiatalok támogatására létrehozott alapnak ajánlották fel, amelyből a Jugendwerk a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat úgy támogatja, hogy lehetőséget kapnak csereprogramokban való részvételre.

Az ökumenikus istentiszteleten Orbán Viktor és Angela Merkel mellett részt vett mások mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

A Páneurópai Pikniket 1989. augusztus 19-én tartották a magyarországi Sopronpusztán, a magyar-osztrák határ közvetlen közelében. Az ideiglenesen megnyitott határon több száz NDK-állampolgár jutott Ausztriába.

Orbán: csak egy Európa van

Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.

„Hittünk benne és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak. 

Itt, Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán Viktor.

Közölte: Sopron különleges helyet foglal el a magyarok szívében, mindig is a hűség városa volt. Ezt sosem felejtjük el, és minden magyar gyereknek tanítják az iskolában, hogy a soproniak Magyarország feldarabolásakor, a népszavazás erejével Magyarországhoz kötötték magukat. Azt sem felejtjük el, hogy 30 éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést, az áttöréssel leomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.

A magyarok a németekhez fűződő kapcsolatukat mindig is különleges viszonynak látták. „Régi dolog ez”, régebbi, mint a soproni piknik, és régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette: mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének, mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi "azzal a lendülettel" és az egyesített Németország támogatásával „bemasírozhatunk” a NATO-ba és az EU-ba. Így lett Helmut Kohl egykori német kancellár a magyarok hősévé, ezért övezi itt személyét kultusz a mai napig – tette hozzá. 

A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta –mondta Orbán Viktor.

Arra is emlékeztetett, hogy a soproni németség kétharmadát elűzték és kitelepítették, ami olyan fájdalom, amely sosem múlik el, legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött.

A kormányfő kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 30 éve újra szabad Magyarország polgárainak megtiszteltetés, hogy ezen a napon idelátogatott a német kancellár. Orbán Viktor a magyar emberek, a nemzet nagyrabecsülését fejezte ki Angela Merkelnek, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának 14 éve a vezetője.

A német kancellár saját hazáján túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek együttműködéséért és egész Európa újraegyesítéséért – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.

Orbán Viktor megjegyezte: Magyarországon „a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt messziről megemeljük a kalapunkat”. Azt kívánta, a kancellár munkáját kísérjék további sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése.

Orbán Viktor beszéde teljes terjedelmében itt olvasható.

Merkel: köszönet Magyarországnak a német egység megteremtéséhez való hozzájárulásáért 

Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért a német kancellár a soproni evangélikus templomban tartott hétfői, a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik évfordulója alkalmából tartott istentiszteleten.

„Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta Angela Merkel. 

A kancellár felidézte: a 30 évvel ezelőtti piknik célja az volt, hogy a rendezők, a Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió megünnepelje az európai békét, és azt tervezték, hogy néhány órára szimbolikusan megnyitják a magyar-osztrák határt. A magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá.

Angela Merkel világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.

A német kancellár szerint a Páneurópai Piknik az 1989-es év nagyszerű szabadságmozgalmainak szimbólumává vált, hiszen néhány héttel később, szeptember 11-én Magyarország véglegesen megnyitotta a határait nyugat felé, november 9-én pedig leomlott a berlini fal, Európa megosztottsága pedig véget ért.

A Páneurópai Piknik bizonyította, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni az emberekben. Bizonyítja azt, hogy bennünket, európaiakat a közös értékek egyesítenek, és azt is, hogy közösen mennyi mindent tudunk elérni – tette hozzá a kancellár.

Angela Merkel köszönetet mondott a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik szervezőinek, köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a németeket a menekülésben, és azoknak, aki küzdöttek a demokratikus reformokért. A kancellár szerint ugyanakkor hála illeti azokat is, akik bátran harcoltak a szabadság kivívásáért Lengyelországban, a balti államokban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. „Ezek az emberek tovább írták Európa szabadságtörténelmét” – hangsúlyozta a kancellár. „Lebontottak egy darabot a vasfüggönyből és felépítettek egy darabot Európa egységéből” – jelentette ki.

A kancellár szerint Sopron egyenlő a szabadsággal, a szolidaritással, a békével, Sopron a példája annak, hogy milyen sokat el tudunk érni mi, európaiak, ha bátran kiállunk oszthatatlan értékeink mellett. 

Az Európa előtt álló „óriási” feladatokról a kancellár azt mondta, hogy szem előtt kell tartani ezeket az értékeket. „Tudatában kell lennünk annak, hogy egy nemzet jóléte függ a közös európai jóléttől is. Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire egységes. Európa csak annyira lehet erős, amennyire a vitás kérdésekben is kész kompromisszumokat kötni” – jelentette ki.

Angela Merkel arról is beszélt, hogy „az európai békeprojekt nem önfenntartó„, néha át kell lépnünk a saját árnyékunkat annak érdekében, hogy vállalni tudjuk az Európáért és a világért érzett közös felelősségünket. A kancellár szerint válságövezetekből származó, védelemre szoruló, Európában menedéket kereső emberek arra emlékeztetnek bennünket, hogy milyen fontos harcolnunk a menekülést és az elüldözést kiváltó okok ellen.

A kancellár hangsúlyozta: 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit. Ma szomszédokként, partnereként Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama közösen alakítja a jövőt egy egységes Európában – mondta a politikus.

„Tovább kell haladunk a szabadság, a demokrácia és az egység útján, és ehhez erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre” – jelentette ki Angela Merkel.