Gulyás: a lehető legszélesebb körben biztosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését 

Az alaptörvénnyel összhangban biztosítani kell a másokkal együttesen történő vallásgyakorlás jogát arra való tekintet nélkül, hogy az jogilag szabályozott szervezeti keretek között vagy anélkül történik. Meg kell teremteni a vallás szabad gyakorlásának alkotmányos elvek szerinti szervezeti kereteit - hangoztatta expozéjában a fideszes Gulyás Gergely. 

Hozzátette, rendezni kell továbbá az állam és a vallási közösségek közcélú tevekénységek terén való együttműködését, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által egyaránt elismert elvre, hogy az államot ebben a körben a vallási közösségek hitéleti tevékenységével összevetve bizonyos mérlegelési lehetőség illeti meg.

Kitért arra, hogy a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a visszaélések megakadályozására is.

Új elem a javaslatban - folytatta Gulyás Gergely -, hogy egyaránt vallási közösségként tekintenek valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, felekezetre vagy egyházra, függetlenül annak megnevezésétől vagy szervezeti formájától. Alapelvként rögzítik, hogy minden közös vallásgyakorlás céljára alakult, és e célból működő közösség jogi személyiség nélkül is jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. 

Kitért arra, hogy vallási közösségnek lesz tekinthető az is, ha két vagy három ember együtt imádkozik. Megmaradnak lehetséges szervezeti formaként a vallási egyesületek is, rájuk az egyesületi szabályok vonatkoznak. Ezeket már tíz tag is létrehozhatja, és ezt követően nyilatkozik arról, hogy vallási tevékenységet szeretnének folytatni.

Ismertetése szerint ha egy közösségnek három évre visszamenőleg az évek átlagában legalább 400 személyi jövedelemadó felajánlása van, nyilvántartásba vett egyházként működhet, ha öt éven keresztül, az évek átlagában több mint 4000 felajánlása van, akkor pedig bejegyzett egyházként.

Alapvető változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy állami részről nem az egyházak elismerése történik meg, hanem a bírósági nyilvántartásba vétel válik a jogi személyiség megszerzésének alapjává.     

Gulyás Gergely jelezte: a javaslat garanciális szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatályba lépésekor működő vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, valamennyi most bevett egyház, a bejegyzett kategóriába kerül automatikusan. 

Gulyás Gergely kiemelte: hosszas előkészítő munka előzte meg a törvényjavaslatot, amely a lehető legszélesebb körben kívánja biztosítani a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, a vallási közösségek önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, az állam semlegességét.

Kormányzati támogatás

Völner Pál államtitkár a kormány kiemelt jelentőségűnek minősítette a javaslatot, és jelezte, támogatják azt.

Mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságához - rögzítette az államtitkár, aki emlékeztetett arra: az egyházügyi törvény hatályos rendelkezései több irányból váltottak ki kritikát.     

A mostani javaslat kedvezményes szabályokat állapít meg azon vallási közösségek esetében, amelyek a módosítandó 2011-es szabályozás miatt elvesztették korábbi egyházi jogállásukat, vallási tevékenységet végző szervezetként működtek tovább és most is szerepelnek e szervezetek nyilvántartásában.

Fidesz: a jogszabály hosszú távon rendezi az együttműködés feltételeit

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy Magyarországon az állam és az egyház kapcsolata együttműködésre épül, a célok pedig változatlanok. Értékelése szerint a jogszabály-módosítás hosszú távon rendezi az egyházak jogi sorsát, az együttműködés feltételeit alkotmányosan és a nemzetközi jogi elvárásoknak megfelelően.

Azt hangoztatta, hogy az államnak az anyagi támogatás szabályainak meghatározásakor figyelemmel kell lennie a vallásszabadsághoz való jog sajátosságaira, arra, hogy a közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a velük összehasonlítható vallási közösségekkel szemben. Szavai szerint érvényesülnie kell az állam világnézeti semlegességének.

Azt is megfogalmazta, hogy hatékonyan kell fellépni az úgynevezett bizniszegyházak visszaélései ellen, ki kell szűrni a nem vallási tevékenységeket, s az állam felelősségére az Alkotmánybíróság is rámutatott.

A kormánypárti képviselő üdvözölte a közfeladatokban kiemelt terheket vállaló egyházak különleges stratégiai partnerségi lehetőségeit.

MSZP: közös megoldásra kell törekedni

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka olyan szabályozást szorgalmazott, ami minden felekezetnek biztosítja a szabad vallásgyakorlást, nem diszkriminatív és biztosítja a működés feltételeit.

A korábban tartott ötpárti egyeztetésre utalva szóvá tette, hogy a javaslaton nem köszön vissza az ottani konstruktivitás, ezért módosító javaslataik megfontolását kérte.

Az ellenzéki politikus pozitív változásként értékelte, hogy nem az Országgyűlés, hanem a bíróság bírálja el, mely egyház felel meg az objektív szempontrendszernek.

Jelezte ugyanakkor, hogy a komoly karitatív tevékenységet folytató kisebb egyházak hátrányba kerülhetnek.

Bárándy Gergely szóvá tette azt is, hogy a parlament mulasztásban van a jogszabály elfogadásával, a törvényjavaslatban pedig több szerkesztési hibát talált. A képviselő közös megoldásokat sürgetett.

KDNP: igen a javaslatra 

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a 2011-es törvénnyel nem a közös vallásgyakorlás joga szűnt meg, mint azt a különböző szirénhangok megjelenítették, hanem a korábban hatályban volt egyházi jogállás értelme és a közös vallásgyakorlás intézményi keretei változtak meg. Rámutatott: mindezek és az alkotmányjogi panaszok alapján az Alkotmánybíróságnak (Ab) kizárólag abban kellett volna döntést hoznia, hogy az egyházügyi törvény szabályozási koncepciója garantálja-e a alaptörvényben biztosított vallásszabadságból fakadó közös vallásgyakorlás intézményi kereteit. Az Ab ugyanakkor jogkörét túllépve vizsgálta az egyes vallási csoportok típusaihoz kapcsolt költségvetési támogatás, jövedelemadó-kedvezmények, oktatási és egyéb költségek megtérítésének rendelkezéseit is  - jegyezte meg. 

A kormánypárti politikus problémaként említette, hogy korábban számtalan biznisz-egyház is létrejött, amelyeknek nem annyira a hitélethez, hanem inkább a gazdasági gyarapodáshoz volt közük. Ezt a törvényi szabályozást az egyházak és a civilek részéről számos kritika érte - idézte fel, és kitért a jogi szabályozás újragondolását sürgető társadalmi igényekre. 

Kiemelte, hogy a mostani módosítás alapján a jövőben az egyházakat nem a magyar Országgyűlés ismerné el, hanem bírósági eljárás keretében vennék nyilvántartásba. Szólt arról, a javaslat célja, hogy megteremtse a jogforrások összhangját, illetve, hogy lezárják azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek az Ab, a Velencei bizottság, és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt felmerültek.

A KDNP a javaslatot támogatja - közölte.

Jobbik: továbbra is problémák vannak a javaslattal

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt már ötödjére tárgyalnak a témáról rövid időn belül, de a kormánypártok most sem mondták el, hogy belátták az elkövetett hibákat, hanem megy a mutogatás. 

Vannak előremutató elemek, de van gond a javaslattal most is, olyan pontok vannak benne, amelyek az ötpárti egyeztetésen nem merültek fel, és nem feltétlenül pozitívak.

Problémásnak nevezte, hogy a mennyiségi kritériumoktól nem tudnak megszabadulni, bár könnyítettek rajta. Ezek a mennyiségi szempontok nem pótolhatják a minőséget és nem állhatnak felette - rögzítette. 

Az, hogy egy állam, kormány egyedi megállapodást köt egy egyházzal, azzal nincs gond, de ezek rendre sunyi célokat szolgáltak az elmúlt időszakban - jegyezte meg.

Örömtelinek tartotta ugyanakkor, hogy nem a parlament dönt arról, "ki egyház és ki nem".

Kritizálta a titoktartásra vonatkozó részt, és azt kérdezte: mit akarnak tudni, akár a történelmi egyházakról, akár másokról, bele akarnak nézni perselyekbe? Lényegében csak a gyónási titkot hagynák meg az egyházaknak, ez agyrém - mondta.

LMP: elkerülhetetlenek a módosítások 

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta: felelősen kell dönteni a szavazás során, a módosítások elkerülhetetlenek. Közölte: igazságos és mindenki számára elfogadható törvény megszületése esetén támogatják a javaslatot.

Kiemelte: az egyeztetések üresek, értelmetlenek, ha olyan pontok nem kerülnek be, amelyet az érintettek szükségesnek tartanak.

Utalva a törvény benyújtására, feltette a kérdést, hová tűnt az igazságügyi miniszter, miért történt ilyen jelentős változás az előterjesztésben. 

Az LMP-s politikus üdvözölte, hogy nem a parlament, hanem bíróság dönt a nyilvántartásba vételről. Szerinte azonban az állam semlegességét végső soron ez sem biztosítja, a vallástudományban nem járt bíróság milyen alapon dönt majd? - tette fel a kérdést. Az állam mely egyházakkal működik együtt továbbra is politikai kérdés lesz - mutatott rá, és a hitéleti tevékenység támogatását is kritizálta.

Szóvá tette azt is, hogy azoknak az egyházaknak kedveznének, amelyek semmilyen jogsérelmet nem szenvedtek, így nem minden vallási közösség indul ugyanarról a startvonalról. A négyezres szja-felajánlást a bejegyzett egyházhoz túlzónak tartják - mondta.

Módosító javaslataik a fenti aggályok kiküszöbölését szolgálják majd - jelezte. 

Nagyon fontos lenne a jövőre nézve, hogy külön válasszák az egyházak jogállásáról és finanszírozásáról szóló szabályozást - jegyezte meg. 

Független vélemény

Szelényi Zsuzsanna rámutatott: a mostani előterjesztés megint nem felel meg azon feltételeknek, amelyek egy alkotmányos vallástörvény ismérvei. Ezek között említette a jogegyenlőséget, az állam semlegességet, a lelkiismereti szabadságot. 

Az állam nem léphet fel a világnézetek közötti döntőbíró szerepében, és nem mondhatja, bizonyos számú hívők életformája jobb mint másoké. Magyarország vallástörvényének a lelkiismeret pluralitását tiszteletben kell tartania - hangoztatta.

Kijelentette: az állam nem mondhatja meg mi minősül hitnek, mely közösségnek biztosít egyházi jogállást, ennek kizárólag adminisztratív eljárásnak kellene lennie.

Szerinte egyház és egyház, civil társulás között nem lehet különbséget tenni, ha közfeladatot látnak el. Nem támogatható több egyházi státusz létrehozása sem - közölte. 

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor elnapolta.