A presbitériumok, presbiterek jogai és feladatai – Mit mondanak egyházi törvényeink?

A presbitériumok, presbiterek jogai és feladatai – Mit mondanak egyházi törvényeink?

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Benkő Ingrid
A Magyarországi Evangélikus Egyházról szóló törvényünk alapelvként rögzíti, hogy az egyház egyházközségekből épül fel, az egyházközségek egyházmegyét, az egyházmegyék egyházkerületeket alkotnak, a három egyházkerület pedig az országos egyházat alkotja. Egyházunk törvényei biztosítják a törvényhozás, az egyházkormányzás és a bíráskodás mint hatalmi ágak szétválasztását. Ugyancsak meghatározó alapelv a paritás elve, azaz minden hatalmi ágon belül és egyházkormányzati szinten a lelkészi és nem lelkészi elem azonos mértékű befolyása érvényesül.

A jelenleg hatályos szabályozás az egyházközségi, az egyházmegyei és az országos presbitériumot nevesíti. Az egyházkerületi önkormányzati szinten kizárólag közgyűlés működik, hiszen jogi személyiség hiányában a feladatok száma is kevesebb.

Az egyházi önkormányzatok feladat- és hatásköréről, tagjairól, az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény rendelkezik. E törvény az egyházközségi presbitériumot mint az egyházközség általános hatáskörű képviseleti testületét, az egyházmegyei presbitériumot mint az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és intézkedő testületét, az országos presbitériumot pedig mint az országos egyház döntés-előkészítő, illetve meghatározott ügyekben döntéshozó, irányító testületét nevesíti.

Bár eltérő a szóhasználat, de a feladat ugyanaz: részvétel az adott egyházkormányzati szint lelki, szellemi és anyagi életének szervezésében, irányításában és felügyeletében a közgyűlésekkel (zsinattal) és elnökségekkel, tisztségviselőkkel együttesen és együttműködve.

Minden egyházkormányzati szinten a presbitérium feladata mindaz, amit a törvényhozás más testülethez nem telepített, más testület hatáskörébe nem utalt. A presbitériumok hatáskörét meghatározó jogszabályhelyek (a 24. §, az 52. § és a 104. §) éppen ezért a „különösen is” kifejezés használatával példálózó felsorolást adnak azzal, hogy ezek a feladatok minden egyházkormányzati szinten nevesítésre kerültek.

Csak néhányat kiemelve: a) gazdálkodási döntések meghozatala, költségvetés és beszámoló elfogadása; b) meghatározott értékhatáron belül ingatlanok karbantartása, kezelése és gazdálkodás az ingatlanvagyonnal; c) álláshelyek létesítése; d) a fenntartott intézményekkel kapcsolatos döntések meghozatala; e) választások során a szavazati jog gyakorlása.

Kiemelendő egyházközségi presbitériumi feladat a lelkészi állás betöltésével kapcsolatban előírt törvényi feladatok gyakorlása, elvégzése, a közgyűlési lelkészválasztás előkészítése.

Az egyházközségi presbitérium választott tagjainak száma – a hivatalból jelen lévő tagokon túlmenően – hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. Az egyházmegyei presbitérium a legkisebb létszámú testület; választott tagjai e szinten csak a közgyűlésnek vannak, így szavazati jogú tagja az esperes és az espereshelyettes, az egyházmegyei felügyelő és másodfelügyelő, az evangelizációs és missziói felelős, valamint az ifjúsági és a gazdasági felelős.

Országos szinten a püspökök és az egyházkerületi felügyelők, az országos felügyelő mellett minden egyházkerület egy-egy lelkészi és nem lelkészi küldöttet delegál a presbitériumba. E testületnek hivatalból, tanácskozási joggal tagja a zsinat lelkészi és nem lelkészi elnöke, az országos irodaigazgató és az országos ügyész is.

Egyházközségi presbiter csak rendezett életvitelű, konfirmált, nagykorú egyházközségi tag lehet. Az országos presbiteri tisztség betöltéséhez és ellátásához már öt év egyházközségi tagságot tett szükségessé a törvényalkotó. Nem elhanyagolható szempont a jelölés és a választás során, hogy a presbiterek a munkájuk, egyházi szolgálatuk közben szerzett szakértelmüket, tapasztalatukat is hasznosítani tudják. A presbiterek felelőssége azonos bármely egyházi tisztséget ellátó egyháztag felelősségével. Így felelősséggel tartoznak a rájuk bízott feladat elvégzéséért és az anyagi javakért.

A presbiterek megválasztása a hatévenként tartott általános tisztújítás keretében történik; akárhány alkalommal újraválaszthatók, és – a lelkészekre vonatkozó legfeljebb hatvanhét éves, valamint az egyházmegyei, egyházkerületi és az országos felügyelőre vonatkozó hetvenéves korhatár kivételével – nincs életkori korlátozás, hogy meddig tölthető be a testületi tagság. Sőt törvényünk lehetővé teszi a tiszteletbeli presbiter választását is, vagyis az idős koruk miatt már aktív szolgálatot nem vállaló presbiterek tanácskozási jogosultsággal segíthetik, támogathatják a presbitérium munkáját. A presbiteri tisztség az általános szabályok szerint a megbízás lejártával, elhalálozás, lemondás, visszahívás esetén szűnik meg.

Feladatának ellátása, kötelezettségeinek teljesítése közben a presbiter nem feledheti el, szem előtt kell tartania és meg kell tartania mindazt, amivel a beiktatásakor útnak indították: „Végezd a reád bízott szolgálatot Isten félelmében az Úr Jézus Krisztusba vetett hittel és a Szentlélek erejével, hűségesen és odaadóan, mint az Úrnak, hogy egykor számot adhass róla a mi Urunk Jézus Krisztus ítélőszéke előtt. Az Úr áldjon meg téged, hogy áldás légy a mi gyülekezetünk épülésére!”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 1314. számában jelent meg 2018. április 8-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!