Március 15-e ma is azt üzeni, ahogyan a szabadságharc idején is, hogy a magyarok maguk akarnak dönteni ügyeikről és a jövőjükről, mindarról, ami őket, a gyerekeiket és az unokáikat érinti – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Stuttgartban az M1 Napi aktuálisnak vasárnap adott interjújában.

Az M1 kérdésére válaszolva Balog Zoltán azt mondta, hogy Németországban a felszínen kevéssé értik meg azt, hogy a magyarok számára mit jelentenek az 1848-as események, a politikai elitben pedig nagy értetlenség és sokszor elutasítás van, de ha csak egy „szinttel lejjebb megy az ember, akkor nagy bólogatás és támogatás van”.

„A március 15-ei ünnepségen több száz magyar olyan lelkesen és határozottan állt ki amellett, amit a magyar kormány tesz, hogy nagyon jó volt látni. Itt potenciálisan több száz nagykövetünk van, akik a magyar álláspont mellett erkölcsi alapon állnak ki, és nemcsak védik, hanem offenzívan képviselik azt” – mondta Balog Zoltán.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyarok is a kereszténységből tanulták meg azt, hogy úgy tudják védeni a sajátjukat, hogy közben nem pusztítják el a másokét. „Erre érdemes vigyázni Európában, mert vannak olyanok, akik más alapon vannak, akik a világ más sarkából jönnek, és ezt nem értik, nem akarják, s ha kell, akkor erőszakkal is a sajátjukat képviselik. Mi ezt nem szeretnénk, mert az intoleranciával szemben semmiképpen nem lehet toleráns az ember” – tette hozzá.

A tárcavezető a március 15-ei stuttgarti megemlékezésen mondott beszédében kifejtette, a magyaroknak ma is meg kell küzdeniük az összetartozásért. Európa manapság nagy kihívás előtt áll, és erre Magyarország és Közép-Európa más választ ad, mint Nyugat-Európa bizonyos részei – tette hozzá.

„Ha másként döntünk, a jövőnk is máskent alakul” – szögezte le.

Balog Zoltán szerint Budapest minden, Németországban élő magyarra úgy tekint, mint aki segíti a Magyarország és Németország közti megértést, segíti Németországgal megértetni, miért gondolkodnak Magyarországon másképpen.

„Európát ostromlott várnak látjuk, most fog eldőlni, hogy megmarad-e a keresztény hitből kinövő kultúra” – hangoztatta Balog Zoltán. Szerinte Magyarországnak szellemi-lelki megújulásra van szüksége a 21. században, és a magyarok azért küzdenek, hogy ezt ne vegyék el tőlük.

„Ez nem menne a világ magyarsága nélkül” –  mondta a miniszter, és a Köldökzsinór programra utalva emlékeztetett arra, hogy a magyar állam támogatja a világ magyarságát.