A sokáig halogatott átállást az analóg rendszerről most a járványhelyzet kényszerítette ki. Ugyanakkor jogosan érezhetjük, hogy közben valamit el is vesztettünk. Hiányzik a személyesség, az egyszeri és megismételhetetlen pillanat, élmény, a felismerés mozzanata. A felfedezés, hogy a tanár személyisége, lelkesedése a tárgya iránt magával ragad, vagy a társak meglátásain keresztül lehet elsajátítani fontos ismereteket.

Nagy sávszélesség. Pünkösd második napján magától Jézustól tanulhatunk, aki egykori morgolódókhoz és mai türelmetlen, bizalmatlan hallgatóságához is szól. Jó pedagógusként szabadon idézi a prófétákat, Ézsaiást, Jeremiást és a zsoltárost, akik szerint a Lélek kitöltésének az egyik következménye igazi, hátrányok nélküli „online tanulás” lesz, nagy sávszélességgel, akadálytalan le- és feltöltési sebességgel.

Az övéit maga Isten tanítja majd közvetlenül, nem lesz szükség tankönyvre, jegyzetre, sillabuszra. Nem kell a törvény paragrafusait böngészni az életben való eligazodáshoz. Nem rendelkezések, szabályzók jelölik ki a járható utakat, hanem a Lélek mérhetetlenül gyors válaszidejű jelenléte, bennünk léte biztosítja az ismeretet, a tudást, az Istenhez tartozás egyértelműségét. Ez az új „módszer” tértől és időtől függetlenül korlátlan hozzáférést tesz lehetővé Isten ismeretéhez. Akiket átjár a krisztusi szellemiség, lelkiség, azok nem egyszerűen az immanens, hétköznapi valósághoz szükséges „mindennapit” érhetik el. Hiszen Jézus önmagát kínálja mint égi kenyeret, mennyei eledelt, hogy életben tartson, átmentsen még a halálon is, és az örökkévalóhoz kapcsoljon.

Van mit elsajátítanunk ebből a pünkösdi online kurzusból. Talán nem is lehetne jobb alkalom a tanulásra és aztán a tanultak alkalmazására, mint a megértés, egyetértés, istenbizalom lelkesítő ünnepe.

Lássuk, mit is tanultunk! Először is azt, hogy érdemes kérdezni és nem csak morgolódni. Hiszen nekünk vérbeli tanítómesterünk van. Az a Jézus, akit a legfontosabb egzisztenciális ügyekben is megszólíthatunk, legyen az földi vagy égi vonatkozású, hiszen ő egyaránt otthon van a mi világunkban és Isten világában. Nyugodtan rábízhatjuk magunkat. Higgyük el, tanulhatunk tőle. Az ő iskolájában nem kell „mindent jobban tudni”, sőt éppen az a jó, ha hagyjuk magunkat meglepni, elengedni az addig biztosnak vélt meggyőződéseinket.

Az ő közelében ugyanis megtapasztalhatjuk azt is, hogy igéje nemcsak magával ragadó, meggyőző szó, hanem hatékony, igaz és örök is. Aki figyel rá, az megérezheti az Atya vonzását. Sőt ez egy dinamikus megtapasztalás. Jézusban hinni egyben azt is jelenti, hogy engedünk Isten jótékony vonzrejének. Jézus olyan pedagógus, aki a szó eredeti értelmében elvezet, visszavezet bennünket az Atyához, az élet forrásához.

Végül pünkösd második ünnepén valóban interaktív, audiovizuális oktatás részesei lehetünk. Nemcsak poroszos módszerrel, hallgatva tanulhatunk, hanem a Lélek kapcsol be bennünket abba a jótékony, nagyszerű tanulási folyamatba, amelyben mi magunk is formálódunk, változunk, érlelődünk. Amelynek segítségével Jézus arcán megelevenednek Isten arcvonásai. Hiszen ő mozdult felénk, kegyelmével, irgalmával magához vonz ma is, és a javunkat munkálja itt és túl az általunk belátható horizonton.

Imádkozzunk! Drága Szentlélek! Te taníts minket, hogy ne maradjunk kétségek között. Add, hogy Jézusban felismerjük kegyelmedet, szeretetedet. Átéljük életünket betöltő erőd. Ámen.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 19–20. számában jelent meg 2020. május 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.