Közös vacsorával nyílt az alkalom; rég nem látott testvérek az ÚRban, új arcok, beszélgetések.

Már az első esti igehirdetésen egyenesen szólt hozzánk az Élő Isten szava az elveszettségünkről, a bűnről és a megváltásról, amit az Úr Jézus Krisztus végzett el értem, értünk és érted, kedves olvasó.

Szó volt arról az igazságról, hogy „egyedül Isten tudja megadni azt, amire valóban szükséged van”.

A hétvége témája a kegyelem volt.

Szíven ütő kérdések hangzottak el: „Mit jelent számodra Isten? Mit jelent számodra az Úr Jézus? Megbotránkozást vagy életet? Vállalod -e, hogy az Úr Jézusé vagy?”

Hallhattunk a megtérés lehetőségéről, amely Jézus Krisztus kereszthalála által lehetséges. Mert Ő mindent elvégezett.

A szombati napunk közös étkezésekkel, áhítatokkal, énekléssel, csoportos beszélgetésekkel telt, délutáni szabadidőnk választhatóan kirándulással, sporttal vagy pihenéssel.

Aznap este is elhangzott az ÚR hívó szava: „Ameddig nem keserű számodra a bűn, addig nem lehet édes az Úr Jézus.”

Itt jön a nagy kérdés: te már megkaptad a kegyelmet? Ha igen, viszed tovább az örömhírt?

Hálásak lehetünk Istennek, hogy egy áldott, tartalmas hétvége részesei lehettünk.

Egyedül kegyelemből - Sola Gratia.

„A reformáció ötszáz éves lesz, a kegyelem örök.”

„Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.”

Pál második levele a korinthusiakhoz 5, 21.