– A XVI. század magyar dallamai – a Régi Magyar Dallamok Tárának [RMDT] első köteteként – először 1958-ban jelent meg. Miért volt szükség új kiadásra?

– Több mint fél évszázad telt el az első kiadás óta, nem lehetett tovább halasztani az új kutatási eredmények bemutatását. Csomasz Tóth Kálmán egy levelében már 1975 elején javaslatot tett a folytatásra; még azelőtt, hogy előkerült volna Huszár Gál 1560-as énekeskönyve.

– Miért olyan jelentős az énekeskönyv előkerülésének ténye?

– Az RMDT a megjelenés sorrendjében közli egy-egy dallam forrásait. Huszár Gál gyűjteménye sok ének esetében a legkorábbi forrás, így alapjaiban rendezi át az RMDT koncepcióját, felépítését.

– Hol bukkant fel Huszár Gál énekeskönyve?

– Borsa Gedeon irodalomtörténész fedezte fel 1975-ben Stuttgartban; mind a mai napig ez az egyetlen fellelhető példány ebből a fontos kötetből.

– Az RMDT hány új dallamát köszönhetjük ennek az énekeskönyvnek?

– Huszár Gál gyűjteményében negyvenkilenc ének eddig jórészt teljesen ismeretlen vagy eltérő és későbbi változatból ismert dallamát találjuk.

– Milyen fajta dallamok tára az RMDT?

– Nagyon sokszínű a kép: a középkori dallamoktól a 18. századi változatokig mindenre van példa. Mégpedig azért, mert például egy 16. századi dallamnak lehetnek középkori előzményei; vagy 16. századi szövegekhez tartozhatnak későbbi dallamvariánsok, nótajelzések alapján ismerős dallamok is.

– Más-e a világi és az egyházi énekek stílusa?

– Nem vált szét a két stílus. Több egyházi ének világi dallamon alapul, és később is felhasználták az egyházi énekeket világi szöveggel. Érdekes példa erre Luther éneke, az Ach Gott, vom Himmel sieh darein (Lásd meg a mennyből, Úristen; EÉ 257): Mozart A varázsfuvola című operájában ezen a dallamon énekelteti a két páncélost.

– Térjünk rá a kezdetekre. Mikor és hogyan kapta meg ezt a feladatot?

– 2002-ben, éppen Csomasz Tóth Kálmán születése századik évfordulójának évében kezdtük el a tanulmányok gépbe írását, a jegyzetek javítását, a dallamok grafikázását, majd néhány év múlva leállt a munka. Végül az állami Reformáció Emlékbizottság nagyszabású támogatása tette lehetővé az új kiadás munkálatait és megjelenését.

– Mi az új az ezerszáz oldalas második kiadásban?

– Minden dallam egységes átírásban szerepel. Szerkesztőként lehetőségem volt arra is, hogy kérdéses esetekben a saját értelmezésemet is közreadjam.

– Mi volt a legnagyobb öröm és felfedezés a munka folyamán?

– Örömteli, amikor a kutatás új ös szefüggéseket tár fel. Például az Angyaloknak királyné asszonya, amely az A fényes nap immár elnyugodott rokon dallama, megtalálható az RMDT második – 17. századi – kötetében. De azáltal, hogy előkerült a Huszár Gál-énekeskönyv dallama „Kegyelmezz meg nekünk, nagy Úristen” szöveggel, az első kötetben van a helye.

– Milyen információkat tartogat ez a kötet egy nem szakmabeli, de érdeklődő evangélikusnak? Mivel tágítja az ismereteinket?

– Jó pár olyan éneket ismerhetünk meg, amelyik benne van a mai Evangélikus énekeskönyvben, a Gyülekezeti liturgikus könyvben is. Nyomon lehet követni, hogy a 16. századtól kezdve milyen szövegi és dallami variánsokban terjedt el egy-egy ének, és milyen formában maradt meg mára. Igen hasznos, hogy láthatjuk a különböző változatokat, és ez felszabadít minket arra, hogy ne ragaszkodjunk egyetlenegy alakhoz, hanem ha a szöveg vagy a fordítás igényli, merjük rugalmasan kezelni a dallamokat. Ehhez persze nagy szakmai felkészültség szükséges.

HG 005: Jer, mi kérjünk Szentlelket – Luther énekének legkorábbi magyar fordítása Huszár Gál 1560-as énekeskönyvéből

– Hány olyan dallam van a kötetben, amely ma is használatos?

– A gyűjtemény közel negyedének, kétszáznegyvennégyből ötvenkilenc dallamnak valamilyen változata megtalálható a mai magyar evangélikus énekeskönyvekben. Ezek között persze vannak gregorián tételek, német korálok és cseh, illetve szlovák eredetű énekek is. Mi most böngésszük végig a régi magyar dallamos énekeket, a mai szövegkezdetek szerint. Rácsodálkozhatunk gazdag örökségünkre: Jövel, Szentlélek Úristen, lelkünknek vigassága [EÉ 234[; Ne hagyj elesnem, felséges Isten, keserűségemben [EÉ 79]; Ne szállj perbe énvelem [EÉ 412]; Nagy hálát adjunk az Atyaistennek [EÉ 48]; Irgalmazz, Úristen, immáron énnékem [EÉ 77]; Szent, örök Isten, nincsen hová lennem [EÉ 431]; Nékünk születék mennyei Király [EÉ 179]; A pünkösdnek jeles napján [EÉ 235]; Jézus Krisztus, szép fényes hajnal [EÉ 92]; Mondjatok dicséretet [EÉ 276]; Új világosság jelenék [EÉ 258]; Szent vagy örökké, Atya Úristen, a magas mennyekben [GyLK 817]; Hallgass meg minket, nagy Úristen [EÉ 275]; A fényes nap immár elnyugodott [EÉ 129]; Szent Ézsaiás így ír Krisztusnak szent születéséről [GyLK 802]; Téged, Úristen, mi keresztyének dicsérünk és áldunk [EÉ 41]; Jövel, Szentlélek Isten [EÉ 230]; Jer, dicsérjük az Istennek Fiát [EÉ 363]; Emlékezzél, hogy mi történt, Uram, mirajtunk [EÉ 403]; Mindenható Úristen, mi bűnös emberek [EÉ 405]; Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét [EÉ 404]; Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege [EÉ 261]; Imádkozzatok, és buzgón kérjetek [EÉ 88] – ez a Tinódi-dallam díszíti az egyik kötetünk borítóját.

HG 142–143: Erős várunk nekünk az Isten – Luther zsoltárparafrázisa Huszár Gál 1560-as énekeskönyvéből

– Milyen tapasztalatokat szerzett a munka folyamán?

– Elsősorban azt, hogy a sokrétegű anyaghoz fel kellett nőni. És ha esetleg nem értek is egyet Csomasz Tóth Kálmán minden megállapításával, tisztelettel adózom az elvégzett munka előtt, és nagyra értékelem a szerző befektetett energiáját, átfogó tudását. Ilyen nagyszabású kötetet ma már nemigen lehetne elkészíteni; nem kedvez a kor a hosszú, aprólékos munkának, amely nem hoz azonnali sikert. Hálával emlékezünk Csomasz Tóth Kálmánra, hogy összegyűjtötte ezt a gazdag repertoárt!

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 51–52. számában jelent meg 2017. december 31-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.