A pécsi templomot ábrázoló kép. „Pécsi származású vagyok, ez a kép számomra a gyökereimet jelenti. Ez a templom az elhívásom helyszíne. A képet keresztanyámtól kaptam a diplomaosztómra” – meséli a lelkésznő, hozzátéve, hogy amikor Pécsett van, mindig felkeresi ifjú- és serdülőkora templomát.

Laptop és naptár. „A papíralapú naptárba jegyzetelni szoktam. A teendőket, találkozókat a mobiltelefon naptárában vezetem.” Azt is megtudjuk, hogy a lelkésznő minden istentiszteletre készít egy gyülekezeti lapot: az adott igék, a hirdetések jelennek meg rajta, és időnként egy-egy vers is. Ezt a számítógépen szerkeszti.

Füzet. A prédikációihoz vázlatot készít. „A vázlatokat spirálfüzetekbe írom. Már van egy tucat füzetem, tele igehirdetési vázlattal. Az igehirdetés számomra a jelenben megszólaló isteni szó, ezért időnként értetlenül lapozgatok ezekben a füzetekben, mert már nem értem, mit mondott számomra az adott ige évekkel ezelőtt. Amit korábban fontosnak tartottam, ma már nem az. A hangsúly áttevődik arra a mondanivalóra, ahogy most halljuk meg Isten üzenetét egyéni és közösségi életünkben egyaránt. Ez is mutatja, hogy idővel én is változom, és az ige nekem szóló üzenete is más lesz.”

Szépirodalom. „A Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának budapesti kihelyezett tagozatán irodalomterápiát tanulok. Igehirdetéseimben korábban is számos irodalmi példát említettem, de az utóbbi időben még jobban felerősödött a szépirodalmi idézés a prédikációimban.”
A lelkésznő számára a kortárs irodalomból Lackfi János, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna és Dragomán György művei a legmeghatározóbbak, míg a klasszikus szerzők közül Weöres Sándor, Dsida Jenő, Ady Endre és József Attila műveit szereti. Mint mondta, kedveli az Új aranyhárfa című, a Kálvin Kiadó gondozásában megjelent válogatáskötetet, amelyben ünnepkörök szerint csoportosítva olvashatók a versek. „A gyülekezetben minden hónapban megemlékezünk a születésnaposokról. Mindig verssel készülök a köszöntésükre.”

Iratok. Szolgálatának kevésbé kedvelt területe a hivatali adminisztráció – mondta el őszintén, megmutatva két iratköteget: az egyik az iktatás előtt álló iratokat tartalmazza, míg a másikban az éppen valami miatt szükséges papírok vannak.

Gyertya. „Ezt a gyertyát az izlandi Skálholt város evangélikus kórusa hozta magával még 2019-ben. Ifin szoktuk meggyújtani” – tudjuk meg.

Fénykép. „A fotón látható Mina János még az elődöm, Rezessy Miklós mellett kezdett szolgálni a gyülekezetben. Évtizedeken keresztül volt a gyülekezet kántora. Nagyon szerettük egymást, amolyan anya-lánya kapcsolat fűzött össze bennünket.”

Papírok a fali irattartón. „Itt nagyon sok papír és rajz van felakasztva. Közülük számomra a legizgalmasabb az »Élő templomot építek Gyálon és Üllőn« feliratú cetli. Máig nem derült ki, hogy ki írta fel és tette oda. Mindkét település a gyülekezetünkhöz tartozik. Ez a papír nap mint nap arra emlékeztet, hogy dolgoznom kell. Van még feladatom.”
A lelkész végül egy összehajtott lapra mutat: „Táborainkban mindenkinek van egy lapja, amelyre mások felírják, hogy milyen jó tulajdonságait szeretik. Nekem is van egy ilyen. Erőt adó erre a lapra olykor-olykor rápillantani.”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 86. évfolyam, 7–8. számában jelent meg 2021. február 21-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.