2017 böjtjének második hétvégéjén a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség egy csoportja látogatott el a palóc fővárosba, már nem első alkalommal. A szombat délutáni tematikus beszélgetések egyikén a helyi gyülekezet lelkésze, Bartha István is megosztotta gondolatait a vendégekkel. Vasárnap, az országosan megszokotthoz képest korán, 9 órakor kezdődő istentiszteleten részt vettek és szolgáltak a józsefvárosiak is. A gyülekezeti terem és karzata teljesen megtelt. Liszka Viktor lelkész néhány mondatban ismertette a sajátos helyzetű budapesti gyülekezet színes és sokrétű közösségépítő szolgálatát. Külön színfolt, egyben kapcsolódási pont, hogy a Szabó József Tanulmányi Ház első vendégei 2007-ben olyan gyerekek voltak, akiknek valamelyik szülője börtönbüntetését töltötte. A táboroztatók közt pedig ott volt az akkor még teológiai tanulmányait folytató Liszka Viktor is.

Az igehirdetést Románné Bolba Márta lelkész végezte a böjt második vasárnapjára előírt perikópa, Mt 15, 21-28 alapján. A kánaáni asszony történetét egy istentisztelethez hasonlította. Jézus a határban van. Idegen vidéken. És elkezdődik a liturgia, felhangzik a „Kyrie eleison!” Meglepő, hogy az egyébként nagyon is jelen lévő Jézus először nem szólal meg. Ám amikor a tanítványok unszolására mégsem marad ige nélkül ez az istentisztelet, elsőként olyan hangot üt meg az Úr, amely tőle szokatlan. Oka, indoka, sőt, igei megalapozása van az elutasításnak. „Nem küldettem máshoz...”, sőt: „nem helyes a kutyáknak dobni a gyermekek kenyerét”. Jézustól ez kétségtelenül szokatlan, de a keresztények számára sajnos nagyon is elfogadható. Sőt, talán a tanítványok többsége is úgy gondolta, hogy elég, ha Jézus „elbocsátja” ezt az asszonyt, hogy ne kiáltozzon többé utánuk. Vannak érveink, hogy miért nem segítünk. Részünkről az istentisztelet akár itt is befejeződhetne. Ima, áldás, ének, harang és rendben is volnánk. A bajban lévő asszony azonban „lemegy kutyába”. Jézus pedig nem hagyja ki ezt a lehetőséget. Az istentisztelet nem úgy végződik, mintha „mi sem történt volna”. Sőt, nagyon is történik valami. A teremtő feszültségből a tanítványok, és velük együtt mi is képesek leszünk a velünk és mellettünk haladó Jézussal együtt átlépni saját árnyékunkat, határainkat, korlátoltságunkat. Az asszony hite immár nyilvánvalóvá lesz. És nem mellesleg a leány meggyógyul – akit addig (ha valakinek nem tűnt volna fel) kegyetlenül gyötört a gonosz lélek. Történt valami. Most már tényleg jöhet az áldás, az elbocsátás.

Az istentisztelet offertóriumát a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számára ajánlotta fel a gyülekezet, amelynek külön aktualitást adott, hogy március 18-án, szombaton Böjte Csaba és a vele érkező nyolc fős gyerekcsoport lesz Balassagyarmat város vendége. Reménységünk szerint ők is jól érzik majd magukat a Szabó József Tanulmányi Ház vendégeiként.