Főpolgármester-helyettes: a borzalom soha nem a gázkamrákban kezdődik 

A borzalom soha nem a gázkamrákban kezdődik, hanem akkor, amikor a másikban nem az embert, hanem csupán a másságát látja valaki - mondta Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes szerdán, a roma holokauszt emléknapján a fővárosi Nehru parton.

A holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen Szeneczey Balázs kiemelte: óriási a felelőssége neki és mindazoknak, akik még találkozhattak túlélőkkel, hogy miként adják tovább e történeteket gyermekeiknek.

Kitért arra: hiszi, hogy a város vezetői ma olyan Budapestet építenek, amelynek lakói nemcsak méltó módon emlékeznek az egykor megtörtént borzalmakra, hanem tanultak is a történtekből. „El- és befogadó várost építünk, melynek lakói nem azt kutatják, hogy szomszédaik miben különböznek tőlük, mert tudják, hogy a borzalom mindig a másság túlzott hangsúlyozásával kezdődik.” 

A Roma Club Kulturális és Közösségépítő Alapítvány, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) és a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ rendezvényén Csóka János Pál, az FRNÖ elnöke úgy fogalmazott: a mai nap a „csend és a némaság napja, amikor fejet hajtva emlékezünk az auschwitz-birkeanui haláltáborban egyetlen éjszaka meggyilkolt közel háromezer testvérünkre”. 

Ez a gyász azonban nemcsak a romáké, hanem minden emberé, és egyben demonstráció mindenfajta kirekesztés ellen. Hetvenhárom év telt el, de a gyász ennyi idő alatt sem enyhült és nem is csillapodhat, mert „figyelmeztetnünk kell az utánunk jövő generációkat, hogy hova vezethet a megbélyegzés, a diszkrimináció” - fogalmazott.

David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője arról beszélt: a „mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a jövő nemzedékek sose felejtsék, milyen rettenetes árat kell fizetni azért, ha egy társadalomban félelmet ébresztenek azokkal szemben, akik mások”. Hozzátette: „ha szándékunkban áll az effajta gonoszság megakadályozása, sosem maradhatunk csendben, sosem maradhatunk passzívak, ha embertelenséggel szembesülünk”. Sosem szabad megengedni, hogy üldözzék, áldozattá tegyék, dehumanizálják a gyengéket, a sebezhetőket, a peremre szorítottakat. Az egyetlen remény egy igazságosabb, békésebb jövőre az, „ha elutasítjuk a szélsőségességet, az idegengyűlöletet, a gyűlölködést” - jelentette ki David Kostelancik.

Vadászi István, a Roma Club Alapítvány alapítója a megemlékezések fontosságát hangsúlyozta, mondván, az idő múlásával „felhígulhat a történelmi emlékezet”, de nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljenek a holokauszt áldozatainak történetei. 

A megemlékezés végén a diplomáciai testület tagjai, az Emberi Erősforrások Minisztériuma, valamint ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Becslések szerint a roma holokauszt (porrajmos - elnyeletés, elpusztítás) idején a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azon magyarországi romáknak a számát, akik koncentrációs táborokban vesztették életüket. 

A túlélők részvételével megemlékezést tartottak Auschwitzban is

A túlélők részvételével megemlékeztek szerdán az auschwitz-birkenaui volt náci német haláltábor területén a roma holokausztról - olvasható az auschwitzi múzeumnak az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A ceremónián több százan vettek részt, a túlélőkön kívül jelen voltak a roma és a zsidó szervezetek, valamint a lengyel kormány és a parlament tagjai, képviseltették magukat az európai intézmények is.

A megemlékezésen megszólalt Romani Rose, a Német Szintik és Romák Szövetségének elnöke, leszögezve: augusztus 2. mélyen bevéste magát a roma kisebbség emlékezetébe, hiszen ezen a napon 1944-ben azok a romák, akiknek addig sikerült túlélniük a terrort és a megsemmisítést, meghaltak az auschwitz-birkenaui gázkamrákban.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer romát gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Becslések szerint a roma holokauszt idején a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik koncentrációs táborokban vesztették életüket.

Balog: nemcsak áldozatokra, hősökre is emlékezünk

A roma holokausztnak nemcsak áldozatai voltak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán az MTI-nek.

A miniszter felidézte: az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen. 

Balog Zoltán rámutatott: a múlt megismerése és a szembenézés vele nemcsak azért fontos, hogy "elismerjük a felelősséget és a bűnt", hanem azért is, hogy a „jövő felé tudjunk fordulni”.

Kiemelte: a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hősök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövőben is. 

Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett. 

Balog Zoltán kitért arra: Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezett, létezik, és reményei szerint a jövőben is inkább erősödni fog, mint gyengülni. A többségi társadalom feladata pedig az, hogy megismerje ezt a kultúrát, és elfogadja a saját kultúrája részeként.

Mint mondta, a kormány az elmúlt időszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, művészeti alkotás létrejöttét támogatta. Kiemelte Bársony János és Daróczi Ágnes Kali Trash - A romák sorsa a Holokauszt idején Magyarországon címmel megjelent munkáját, a Nemzeti Színházban bemutatott 371 Csillag előadást és a Roma Holokauszt Áldozatainak Emlékművét. 

Rámutatott: fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövő felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövő sem mentes  a nehézségektől. Őszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetőségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak. 

Balog Zoltán kitért a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a  határon túli magyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása szerint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra. 

Valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket - mondta a miniszter.

Hozzátette: a probléma összetett: egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek.

A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és „akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az” - mondta a miniszter.

Balog Zoltán hangsúlyozta: „Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a roma ügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát”. Emellett Magyarországon csökkent a munkanélküliség olyan mértékben, hogy számos család föl tudott kapaszkodni az alsó középosztály szintjére, és az elmúlt három év alatt megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Az ő támogatásukra hozták létre az egyházak az állami finanszírozású, egyházak által fenntartott keresztény roma szakkollégiumi hálózatot - tette hozzá. 

A magyar kormány tehát eldöntötte, hogy erőforrásként tekint a magyarországi cigányságra, és azt is, európai ügyként kezeli sorsukat. 

Ma az Európai Unió megpróbálja átcsoportosítani a migránsok integrációjára azokat a forrásokat, amelyeket a „romáknak harcoltunk ki”, de ez nem jó folyamat, „ezért szót emelünk ellene”, és „bízom benne, hogy Európában lesz elég erő ahhoz, hogy valóan segítse azokat, akik közénk tartoznak, akik évszázadok óta európai állampolgárok” - fogalmazott Balog Zoltán.

A cikkben szereplő képek a budapesti megemlékezésen készültek. MTI Fotó: Balogh Zoltán