A lap pénteki számában megjelent interjúban Semjén Zsolt azt mondta, önmagában az is eredmény, hogy keresztül tudták vinni az intézkedést. Az elmúlt évben beigazolódott: a szabad vasárnap ellen felhozott gazdasági érvek alaptalanok voltak, a munkavállalók kifejezetten jól jártak vele - tette hozzá. 

Ugyanakkor „a taktikai visszavonulás” mellett döntöttek, mert mérlegelni kellett, hogy mi a következménye, ha a két népszavazást (a szabad vasárnapról és a migrációról szólót) egy időben kell megtartani. A kvótareferendum „élet-halál kérdés a nemzet számára”, ennek eredményét nem lehetett kockára tenni, így nem volt más lehetőség, mint visszavonni - jelentette ki.

Hozzátette: szíve szerint „beleállt” volna a népszavazásba, mert a kormányzati kommunikáció felemás és bizonytalan volt, a gazdasági tárca fél vagy inkább negyed szívvel állt csak az ügy mellé, „voltaképpen sose támogatták” - fogalmazott. A kampány viszont lehetőséget adott volna az eredmények bemutatására - fejtette ki. 

Semjén Zsolt szerint el kell érni, hogy a szakszervezetek is foglalkozzanak a kérdéssel, pozitív példákat kell bemutatni, hogy meggyőzzék az embereket.

A migrációs válsággal kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes a lapnak azt mondta, „Szent István országa soha nem lehet kalifátus”. Mint mondta, az iszlám hódító vallás, tiszteli az iszlámot, mint világvallást és kultúrát, de „látom azt is, hogy a saría bevezetésének kísérlete és a dzsihadizmus előbb-utóbb a valóság része lesz”.
Megjegyezte: a személyében politikai, etnikai, vallási üldözést szenvedett embereknek természetesen védelmet kell adni addig, amíg az életük veszélyben van.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Ferenc pápa migrációval kapcsolatos szavaival, Semjén Zsolt azt válaszolta: próbálja értelmezni az egyházfő szavait, de vannak nehézségei. Kifejtette: érteni véli Ferenc pápa egyetemes szempontját, azt, hogy a szegények pápájaként értelmezi a küldetését, a szegényeket pedig azonosítja a harmadik világból érkezett migránsokkal. Ugyanakkor mi van a középosztálybeli európaiakkal és a családjaik biztonságával - tette fel a kérdést a KDNP elnöke, hozzátéve: azok a keresztény püspökök, akik „az iszlám szorításában működnek”, árnyaltabban látják a kérdést.