A 130 új templom mellett 2010 óta megújult 3000 templom. A 2010 előtt visszatartott összegeket megkapták az egyházak, a külhoni magyarság támogatása pedig azóta tízszeresére nőtt – ismertette Semjén Zsolt.
Elmondta azt is: míg 2010-ben 110 ezer gyerek járt egyházi iskolába, ami a teljes közoktatás 6 százaléka volt, addig 2020-ban már 240 ezer gyermek, ami 15 százalék. 2013-ban elindult az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatás, ami 2020-ban már mind a 8 osztályra kiterjed. A hit- és erkölcstant választja minden második gyermek, összesen mintegy 270 ezer. A szociális alapszolgáltatásból 2010-ben 10 százalékig, 2020-ban már 44 százalékig vették ki a részüket az egyházak – hívta fel a figyelmet.
Az egyházpolitika alapelveiről szólva kiemelte: az egyház önálló valóság, nem az állam része. Az állam és az egyház nem alá-, hanem mellérendelt. A magyar állam és az egyházak között együttműködési modell alakult ki. Az egyház és az állam elválasztása helyes, ez Magyarországon is így van, de ez nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását.
„Ezt az egyházpolitikát én találtam ki”, és magyar modell néven Balog Zoltánnal megvalósítottuk – jegyezte meg Semjén Zsolt.
Képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nincs ellentét a pápa és a magyar kormány álláspontja között a menekültek kérdésében sem. A magyar állam védelmet nyújt a menekülteknek, de ettől meg kell különböztetni a gazdasági migránsokat – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a DK „antikrisztiánus és hungarofób”, egyházi iskolák elleni mesterkedése az 1950-es évekre emlékeztet, mindezek mögött a Sátántól származó istenellenesség áll.