– Miért választottad a teológiát?

– Édesapám evangélikus családból, édesanyám római katolikus családból származik. 2010-ben konfirmáltam, két évvel később édesanyám is evangélikus lett. Együtt jártunk a templomba és a gyülekezeti hittanórákra. Kaposváriak vagyunk, és ott nincs evangélikus iskola, ezért katolikus iskolába jártam. Szemerei János keresztelt, és mi voltunk az utolsó évfolyam, akiket konfirmált. Én belenőttem az evangélikusságba, óvodáskoromtól meghatároz, hogy a gyülekezet tagja vagyok, ezért nem tudok konkrét dátumot mondani, hogy mikor volt a megtérésem. Sok családtagomat elvesztettem, de a hit által könnyebb volt átvészelni ezeket a traumákat. Ebben a lelkészem is mindig nagyon sokat segített. Ezt szeretném én is továbbadni.

– Melyek az evangélikusságnak a meghatározó értékei, amelyeket kiemelnél?

– Mivel a kaposvári gyülekezet nagyon családias közösség, én alapvetően a családias szeretetközösséget emelném ki. Nálunk, ha valaki segítséget kér, akkor a közösség valóban odaáll, és mindenki igyekszik a másik segítségére lenni.

– Miért jó evangélikusnak lenni?

– Ezt az ember akkor tudja meg, ha egy olyan közösségre talál, ahova ha belép, tudja, hogy otthon van. Gyülekezetünkben olyan emberek vannak, akik segítenek, figyelnek a másikra. Nekem ez olyan, mintha a gyülekezetem a második családom lenne.

– A teológiai tanulmányaid alatt melyik terület vált különösen fontossá számodra?

– Nagyon szeretem a gyakorlati tantárgyakat. A valláspedagógia, a gyülekezetpedagógia kimondottan érdekel, különösen azért is, mert úgy érzem, hogy közel áll hozzám az iskolalelkészi szolgálat. Ezenkívül a gyülekezetépítést és a lelkigondozást is nagyon fontosnak tartom.

– Tanulmányaid mellett önkéntes munkát is végzel, többek között a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó egyik munkatársa vagy. Mit jelent számodra a Szélrózsa?

– Két éve még segítő voltam, idén a szervezők munkaágvezetőnek kértek fel. A találkozó összes szállását fogjuk egy csapattal koordinálni. Fellépőként, résztvevőként és segítőként is voltam már a Szélrózsán. Megvan a varázsa, amikor ennyi fiatal evangélikussal lehetünk egy közösségben. A Szélrózsán olyan barátságokat lehet kötni, amelyek országon belüli távolságokat is át tudnak ívelni. Sok fiatal van, aki éppen a Szélrózsa által talál vissza a gyökereihez, vagy fedezi fel az evangélikusságot, és aztán csatlakozik egy gyülekezethez.

– Melyik a számodra különösen meghatározó bibliai ige?

– Pál apostol szeretethimnusza (1Kor 13). Számomra ez fejezi ki az evangélikusságot, a Krisztus-követést. A szeretethimnusz megmutatja, miként lehet arra törekedni, hogy a felebarátunkkal megfelelően viselkedjünk. Ennek szellemében én is azt gyakorlom mindennap, hogy a problémát el tudjam engedni, meg tudjak bocsátani, és úgy tudjak a másik ember felé fordulni, ahogy szeretném, ha más is tenné velem.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 27–28. számában jelent meg 2018. július 15-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.