Luther esti imáját imádkozva kérjük: „Szent angyalod legyen velem…” Evangélikus tradíciónktól nem idegen, hogy angyalok is helyet kapjanak a szárnyalás témák sorában. 

Akik a menny angyalaival érintkeznek, azt is látják, ami a mennyben van, mert a menny világossága által látnak. De az angyalok is látják azokat a dolgokat, melyek a földön vannak. Mert náluk a menny a földdel és a föld a mennyel össze van kötve. Mert az angyalok, ha a föld felé fordulnak, velük úgy összeköttetnek, hogy azt hiszik, hogy az, ami az emberé, az övéké, és nemcsak azokat a dolgokat, amelyek beszédének tárgyai, hanem azokat is, amelyek a látása és a hallása tartozékai. Másrészről az ember sem tapasztal mást, mint azt, hogy amit az angyalok révén tapasztal, az-az ő saját tapasztalata.