Gulyás: a 21. század a szellemi abszolutizmusra törekvés ideje lesz

A 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz; nem annyira a fizikai értelemben vett háborúké, hanem a szellemi abszolutizmusra törekvésé - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondta, a fogyasztás csúcsra járatásában érdekelt globális cégek, a birodalmak építésében érdekelt nemzetközi hálózatok a helyi közösségek szétmorzsolása felé próbálják irányítani a világot. Szomorú, de Európában már most sokan azt hiszik, hogy demokráciában is csupán egyféleképpen lehet gondolkodni – tette hozzá.

Szavai szerint a kontinens lerombolásának eszköze lehet a migráció és az iszlám radikalizmus betelepülése. Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Ahogyan Robert Schuman fogalmazott: a keresztyénüldözés visszahullással fenyeget a demokráciából a barbárságba – hangoztatta a tárcavezető.

Úgy vélekedett, hogy az erős családokat, nemzeteket, helyi közösségeket eredményező keresztyén kultúra a fenti folyamatok útjában áll. Európa legnagyobb történelmi erénye a közös alapokon álló lelki és kulturális megújulás képessége – mondta.

A 21. század döntő kérdése, hogy létrejön-e az európai életmód és a keresztyén kultúra védelmében ismét szellemi, lelki megújulás, amely kellő hátteret adhat a kontinens önazonosságának és közösségeinek megerősítéséhez. Ha így lesz, azt kizárólag Közép-Európa nemzeteinek lehet majd köszönni, éppen ezért „nekünk kell tennünk” – jelentette ki Gulyás Gergely.

A miniszter úgy fogalmazott: a keresztyén ember hatalmas élménye a szabadság, amellyel a meggyőződésére támaszkodva kiforgathatja sarkaiból a világot. A feltámadásba vetett hit a legnagyobb önzetlenséget is képes előhívni, ellentmondva az egyéni érvényesülésnek – jegyezte meg.

A keresztyénség emberképe szerint mindenki fontos és megismételhetetlen.

A kereszténydemokrata politika elfogadja és hirdeti azokat az alapelveket, amelyek a keresztyénségből kinőtt kultúra sarokkövei. Éles azonban a különbség egyéni keresztyénség és politikai kereszténydemokrácia között: senki sem állítja, hogy aki kereszténydemokrata, az egyben jó keresztyén is. Önmagában a kereszténydemokrata politikai családhoz tartozás senkinek sem ad felmentést a bűnei alól - hangoztatta Gulyás Gergely.

Szavai szerint a politika korán felismerte a keresztyénségben rejlő lehetőségeket az uralkodással és a társadalmi kohézió megerősítésével kapcsolatban. A vezetők feladata, hogy egy jobb és teljesebb élet megélésének lehetőségét nyissák meg a közösség számára.

A keresztyénség azt parancsolta híveinek, hogy engedelmeskedjenek a világi törvényeknek és uralkodóknak, amíg azok nem állnak feloldhatatlan ellentétben Isten parancsával. Egy keresztyén még állami parancsra sem válhat tömeggyilkossá, mert így Istennel kerülne szembe – jelentette ki a miniszter.

Azt mondta, hogy a mai nyugati világ no-go zónáiban nem érvényesülnek az állam alapvető törvényei, ott nem tudják kikényszeríteni a közös jog érvényesülését.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy harminc éve mindent újra kellett kezdeni, a rendszerváltás óta szabadak az egyházak, szabad a hit. Előtte ugyanis negyven évig „ideológiai alapú rombolás” zajlott, ami nyilvánvaló nyomokat hagyott a nemzet legtöbb területén. A keresztyénség a legnagyobb csalásként szerepelt a történelemórákon, az egyházak híveit egy letűnt kor fenntartóiként ábrázolták.

A marxista történetírás hajlamos a keresztyénséget leegyszerűsíteni: a katolicizmust a feudalizmussal, a protestantizmust a kapitalizmussal azonosítani. Ez azonban nem helytálló – szögezte le.

Gyakran megteszik, hogy az egyházak tagjainak bűnei alapján akarják megítélni az egyházat. Máig ez talán a „leghatásosabb” fegyver a keresztyénséggel szemben – vélekedett a miniszter.

Az elmúlt három évtized építkezéssel telt, a teljes áttörés azonban még nem történt meg – mondta.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az európai kultúrát a mai napig alapjaiban határozza meg az embertől emberig terjedő, személyes hitbeli kapcsolat, valamint a közösség intézménnyé formálódásának folyamata.

G. Fordor Gábor: a keresztény kultúrához való viszony nem vitakérdés, hanem a sorskérdés

A keresztény kultúrához való viszony nem vitakérdés, hanem a sorskérdés - mondta a G. Fodor Gábor. A Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: a mai európai ember számára megától értetődő dolgokat köszönhet a keresztény kultúrának. Ilyen például a házasságnak az a felfogása, hogy az egy férfi és egy nő önkéntes választásán alapul vagy a család, amelyben él.

A keresztény kultúrából fakad a törvény előtti egyenlőség felfogása, de a szekularizáció gondolata, sőt a liberalizmus is.

Ezekért az európai ember számára egyértelmű dolgokért is meg kell azonban küzdeni, hiszen éppen „azt a legkönnyebb elveszíteni, ami magától értetődő” – mondta.

Meglátása szerint a „vállrándítás kultúrájában élünk”, amelynek természete, hogy vállat von a rá leselkedő veszélyekre. A közöny kultúrájával az „őrzés és az elevenen tartás szellemét” kell szembeállítani – tette hozzá G. Fodor Gábor.

Molnár Attila Károly: Európa formálta a modern világot

Molnár Attila Károly vallásszociológus, eszmetörténész előadásában arról beszélt: az egész nyugati kereszténység „nagy talánya”, hogy Európa, ez a viszonylag szegény kontinens hogyan tudott Amerika felfedezése után kitörni a szegénységből, átformálni az egész világot.

Európa modern világot kialakító dinamizmusának egyik forrása, hogy a kereszténység inkoherens: tele van belső ellentétekkel, feszültségekkel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kereszténység két teljesen eltérő kultúrát kapcsol össze: Athént és Jeruzsálemet.

Kitért arra: a másik feszültségforrás a kereszténység normativitása. A keresztény embernek folyamatosan számára elérhetetlen eszményeknek kell megfelelnie. Ez a sziszifuszi munka pedig azt eredményezi, hogy a keresztény ember sosem önelégült, folyamatosan kíséri életét a rossz érzés, hogy képtelen megfelelni.

A megfelelni akarás azonban újra és újra cselekvésre ösztönzi, sokszor saját határait átlépve is – tette hozzá.

Molnár Attila Károly arról is beszélt: a kereszténységben nagyon erős az „átadás és a megőrzés gondolata”, az, hogy történt valamikor egy kinyilatkoztatás, amit át kell adni a következő nemzedékeknek. Ezzel együtt jár a tudat, hogy egy „örökség őrzői vagyunk” és annak tudata is, hogy az eredeti kinyilatkoztatáshoz képest „túl későn jöttünk”.

A pluralitásból, az eszményeknek megfelelni nem tudásból az is következik, hogy a keresztény ember mindig azzal a tudattal dönt és cselekszik, hogy biztosan lesz olyan elvárás, amelynek nem fog tudni megfelelni.

Az elmúlt kétszáz évben a keresztény emberrel szemben kialakult a modern ember kultúrája, amely igyekszik megszabadulni a keresztény ember rossz érzésétől, és hiszi, hogy ki tud alakítani egy problémáktól és dilemmáktól mentes világot. E világ legutóbbi neve demokrácia, amelyben „mindenki önmagát elégségesnek tekintheti” és „nem szolgál rá mások kritikájára” – mondta.

Ebben a világban az egyik legnagyobb politikai-erkölcsi bűn az lett, ha valaki elvárásokat, normatívákat fogalmaz meg, bűntudatot keltve ezzel másokban – tette hozzá.

Minél önelégültebb az ember, annál erősebbé válik benne a lezártság érzése, és annál inkább elveszti dinamizmusát – jegyezte meg Molnár Attila Károly.

Sztereotípiák az egyházakról

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetésen Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója arról beszélt, hogy miközben általános tendencia az intézményes vallásosság folyamatos térvesztése, ugyanakkor nem feltétlenül a vallásosság teljes lehagyásáról van szó, hanem egyfajta individualizálódó vallásosság térnyeréséről. 

Az emberek – főleg a fiatalok – nyitottak a transzcendensre, de az intézményes egyházaktól, úgy érzik, nem kapnak válaszokat a kérdéseikre.

Elmondta: kutatásaik során a vallás elhagyásának okaira rákérdezve azt tapasztalták,  hogy „elképesztő mennyiségű nem igaz sztereotípia él az emberek fejében az egyházról”. Erről tehet az egyházellenes média, de a keresztények is, mert „nem válaszolunk kelőképpen hatékonyan” a vádakra, kérdésekre. 

Megjegyezte: a társadalmat érintő kérdésekre és az egyházon belüli botrányokra nem reagál jól az egyház. „Elbújik, kitér a mikrofonok elől”, és ezzel elveszti az emberek bizalmát.

Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a többi között a Közel-Keleten élők keresztények helyzetéről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek bár részt vesznek a humanitárius  segítségnyújtásban, a hatékonyságuk erősen megkérdőjelezhető. 

Kitért arra is: az Európa Tanács 2011-ben foglalkozott utoljára kiemelt témaként a vallási identitással és a vallásközi párbeszéddel.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője ismertette: számos elemzés rámutat arra, hogy a közép-kelet-európai régió országai sokkal határozottabban kiállnak a keresztény értékek mellett, mint Európa más országai. Ennek oka pedig feltehetően az, hogy a kommunizmus évtizedeiben ebben a régióban nem volt szabad vallásgyakorlás, így jobban ragaszkodnak a kilencvenes években visszakapott vallási értékekhez.

Bodnár Dániel, a Tett és védelem alapítvány elnöke a zsidó-keresztény civilizáció alapelveiről szólva kiemelte, hogy ez a civilizáció „az emberi élet védelmén alapuló” kultúra, szemben más, például radikális iszlám felfogással, amelyben nem magától értetődő az emberi élet primátusa.

A zsidó-keresztény kultúra emellett „cselekvés alapú civilizáció”, amely abból az eszményből indul ki, hogy a világnak van egy normatív állapota, amelyhez a megfelelő cselekedetekkel el lehet jutni.

A Századvég Alapítvány nyolc pontja a keresztény kultúráról

1. Európa kultúrája keresztény, ez nem lehet vitakérdés.