A szenteste előtti napokban mindenki a bevásárlással, az utolsó ajándékok megvételével foglalatoskodott, néhányan még a szenteste délelőttjét is a megfelelő meglepetés kiválasztásával töltötték. Eközben gyakran elveszik a lényeg, a Megváltó születésének megünneplése – panaszolják sokan. Az idén a katolikus egyháztól Kondé Lajost, a Fogadalmi Templom plébánosát, a Szeged-Csanádi Egyházmegye helynökét, a református gyülekezettől Juhász Andrást, a Szeged-Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztorát, a Csongrádi Református Egyházmegye esperesét, az evangélikusoktól Cserháti Sándor lelkészt kértük fel, hogy ossza meg gondolatait olvasóinkkal a karácsony és az újév alkalmából.
Kondé Lajos: Jézus a sötét éjszakában a fényesség
„A keresztény ember elsősorban a Szentíráshoz nyúl, ott keresi meg azt a forrást, ami a karácsonyi eseményekre vonatkozik. Jézus születésének egyik leírása Lukács evangéliumában található” – magyarázta Kondé Lajos, s három momentumot emelt ki ebből, ami sokat mond minden kor emberének: Mária megszülte gyermekét, pólyába takarta, s jászolba fektette. „Azért fontos ez, mert ő Isten ajándéka mint Messiás, ez bizonyítja, hogy Urunk betartotta az ígéretét, hűséges az emberhez. A Megváltó mint Isten fia jött közénk, de magára vette emberi természetünket, épp olyan segítségre szorult, mint bármelyikünk. Isten nem valami távoli messzeségben van tőlünk, hanem kézzel fogható valóság. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy Jézus sok mindenről le tudott mondani: a gazdagságról, a pompáról, csak egy dologról nem, az őt körülvevő családról, amelyben a béke, a szeretet, a gondoskodás kézzel fogható. Ezért is olyan szívmelengető mindenki számára a karácsony, mert ebben a családban úgy érezzük magunkat, mintha a Szent Családban lennénk. Jézus minden emberhez közel van, mert megfogható tanítást adott, az ő jelenléte olyan, mint a sötét éjszakában a fényesség. Ezért is érthető, hogy miért örül, s ujjong mindenki karácsonykor. Olyat adott ez a gyermek, amitől csak feltöltődni lehet, s fölmelegíti az ember szívét” – osztotta meg gondolatait a dóm plébánosa.
„Újévkor fogadalmakat teszünk, azt gondolom, az lenne legfontosabb, hogy megfogadjuk: tisztességesen, becsületesen éljük le a következő évek minden napját. Ha ez megvalósul, akkor mindenki a helyén lesz, nyugodt lelkiismerettel felvállalhatja magát mások előtt, mert azt tette, ami tőle telik. Lehet, hogy a következő évben is lesz nyugtalanság, feszültség, öröm, de azt gondolom, ha én a magam életét kiegyensúlyozottnak érzem, akkor már boldog és eredményes lesz az az újév, amiről még nem tudjuk, hogy mit hoz. Mindig az apró pontból, a családból, a munkahelyből kell kiindulni, s ez végül szép lassan kiterebélyesedik” – mondta a következő esztendőről Kondé Lajos.
Juhász András: Ne félj, ne féljünk!
„Úgy látom, az idén különösen fontos a ne félj üzenete, amely 365-ször van benne a Bibliában. Az Isten pontosan ismer bennünket, tudja, hogy a félelmek mennyire meg tudnak minket megnyomorítani. Éppen ezért a nagyon elanyagiasodott, az összekeveredett karácsonynak, a konzumkarácsonynak nincs sok értelme. Gondolnunk kell a pásztoroknak szóló hírre, a Jézusban való hit, amely megtart bennünket” – fogalmazta meg karácsonyi üzenetét Juhász András.
„A B. ú. é. k.-nak van egy keresztény rövidítése, ami nekem nagyon tetszik: bízd újra életed Krisztusra. Bármennyire is ködösek a kilátások, nem látjuk a jövőnket, a gazdasági mutatókat, a népesedési politika helyzetét, a globális felmelegedés veszélyeit, s itt van a nyakunkon az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettség, félelmek sokasága, de van remény, mert ha szívünkben Krisztussal tekintünk a jövőre, akkor derűvel tudunk az újév irányába nézni, s aggodalmak helyett az igazán lényeges dolgokra figyelhetünk” – tanácsolta a református lelkész.
Cserháti Sándor: Ma bennünk testesüljön meg az isteni szeretet
„János evangéliumának elején található a karácsony egyik központi gondolata, az, hogy az Ige testté lett. Ez azt jelenti, hogy az isteni logosz vált testté, úgy is mondhatnánk, hogy az isteni szeretetlogika testesült meg Jézusban” – mondta Cserháti Sándor. „Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert azt is jelenti, hogy a nekünk szóló szó, ígéret, ige azért van, hogy ma bennünk testesüljön meg az isteni szeretet. Mi válunk a testéve ennek a szeretetnek, ami kiábrázolódik, valósággá válik a körülöttünk lévők számára. Nyilvánvaló, hogy ez mindenekelőtt Jézushoz szól, de az isteni szándék ma, amikor a Megváltó nincs testben jelen, számomra azt jelenti, hogy mi legyünk a hús-vér szeretet azok számára, akik körülöttünk élnek. Az újesztendőre azt kívánnám, hogy kicsit sikeresebben oldjuk egymásban a félelmeket és ne gerjesszük azokat, mint ahogy az elmúlt évben tettük” – vélekedett.