A péntek reggeli áhítatot Vancsai József győri lelkész tartotta, aki Lk 5,4-7 alapján hirdette Isten igéjét: „Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; …megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.”

A lelkész a Guinness Rekordokkönyvének 10 másodperces hírnevet takaró eredményeivel kápráztatott el bennünket. Hihetetlen mennyi mindenből állítottak már fel rekordokat, így van a fagylaltevésnek, a pogózásnak, az egy levegővétellel a legmélyebbre merülésnek is rekordja. Az ember erősen feszegeti a határait, ott is érvényesülni próbál, ahol élettanilag már nem lehetne. Eltávolodik folyamatosan azoktól a határoktól, amelyek közé teremtetett.

Megállapíthatjuk, hogy jó együtt lenni a hálóban a találkozón, mert az evangélium hallgatása egyfajta védelmet és biztonságot ad. Az evangélium elhívó és megtartó erő, amely túlmutat a kereteken.

A lelkész ezután hangot adott annak, hogy sajnos az emberek a templomok csendje helyett a porszívózás zaját választják vasárnaponként, magas a kilépő egyháztagok száma, alacsony a teológiára jelentkezők száma és még sorolhatnánk a negatívumokat. A túlélésre játszunk, megroppanunk a nyomás alatt, csoda, hogy még létezik az egyház.

Péterék halfogása rekord, de mégsem ez a lényeg, hanem az, hogy Péter nem a pillanatnyi megélhetést, nem a friss halat, nem a megvendégelést, nem a 10 másodperces hírnevet nézi, hanem átengedi a helyet, a szót a hajóban Jézusnak... A mélyen lévőket csak az evangélium húzhatja ki.

A nap főelőadója Pál Feri atya volt, aki Életünk mégis helyzetei avagy Fordulat a változás kulcsa címmel tartott előadást.

Szemléletes példákat felsorakoztató előadásának főbb gondolatát úgy foglalhatjuk össze, hogy valami jót el kell tudni engedni ahhoz, hogy mégis megmaradjunk. Az evaolóciós stratégia az, hogy a jót őrizzük meg és a megszokott biztonságos.
Ezután a hatféle gondolkodást világította meg:

A számokban, adatokban és tényekben való-, a nehézségek, negatívumok mentén való- , az értékeket felfedező -, a kreatív-, a lényeglátó- és az érzéseket, érzelmeket és érzeteket kifejező gondolkodásmódot.

Megállapította, hogy egy kapcsolat akkor jó, ha képesek vagyunk a lényeget megőrizni. A stabilitás kulcs a rugalmasság, de ezzel egy időben a saját identitás megőrzése. Hogy jóra forduljanak a dolgok, nekünk változni kell és a lényeg, hogy hogyan viszonyulunk a másikhoz.

Délután kettőkor VIP vendégek tekintették meg a találkozót. Megtudtuk, hogy már több mint 2500-an regisztráltak a találkozóra, ami rekord szám. A helyi, büki lakosokközül is már mintegy 300-an jöttek el a rendezvény valamely programjára.

A nap folyamán ismét számos koncert volt, többek között fellépett az orosházi VoG, a Large Room, a Lift!, a M.Is.K.A., a Paso és a Keresztkérdés.

Voltak érdekes fórumok, többek között a motoros túrázásról, egymásik országban való életről. Rendeztek sztár aktivityt Rátonyi Kriszta műsorvezetővel, afrikai zenei workshopot Ilona és Pekka Nymannal, beszélgettek a keresztényüldözésről, Iszlám Államról és migrációról Fabiny Tamással, a roma integráció és az evangélikus fiatalok viszonyáról, Forgács Istvánnal, Sztupkai Kristóffal és Balicza Klárával. Be lehetett szólni a papnak – Hol van Isten a bajban témában.

Esti áhítatot tartott Pethő-Udvardi Andrea, az Őrimagyarósdi Evangélikus Egyházközség lelkésze. Jón 2,7-10 igéje alapján prédikált: „Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezárult mögöttem a föld, de te kiemelted életemet a sírból, ó, Uram, Istenem! Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba. Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket. De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úrtól jön a szabadulás!”

KÉPGALÉRIA: