A felhívást a CEC által Cipruson november 9-én és 10-én egybehívott konzultáción résztvevő negyven egyházvezető fogalmazta meg, kiemelve a kultikus helyek sorsát szabályozó nemzetközi jogi rendszer hiányosságait, amelyeket orvosolni kell, különös tekintettel a jogi definíciókra és a jogorvoslati lehetőségekre. A vallási célú helyek vásárlása, építése, birtoklása, fenntartása és helyreállítása a lelkiismereti és vallásvallásszabadság alapvető jogának elidegeníthetetlen része – hangsúlyozták az egyházvezetők.

A konferencia résztvevői megvitatták, hogyan jelenik meg a kérdés az eltérő jogi, politikai és kulturális környezetben, köztük az egyre inkább szekularizált Nyugat-Európában, illetve azoknak a szent helyeknek az esetében is, amelyek politikai konfliktusok áldozataivá váltak Koszovóban, a megosztott Cipruson, Ukrajnában, Szíriában vagy éppen a zsidó, keresztyén és muszlim közösségnek egyaránt különös jelentőséggel bíró Jeruzsálemben.

II. Krizosztomosz ciprusi érsek arról beszélt, hogy a szigeten a templomok tényszerűen védelemre szorulnak. A vallási jellegű épített örökség ugyanis nem áll a Ciprusi Köztársaság védelme alatt, a templomokat gyakran éri támadás a ciprusi törökök részéről, a kormány pedig nem sokat tesz a rongálások megelőzésére. Az is megesik, hogy a jogszerű tulajdonosok nem léphetnek be a tulajdonukat képző épületekbe és nem tarthatnak istentiszteletet szent helyeiken. „Az istentiszteleti helyek politikai okokból történő bezárása nem segíti a párbeszédet” — fogalmazott a ciprusi külügyminiszter, Ioannis Kasoulides.

III. Theofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka a Szentföldről szólva arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban az etnikailag, kulturálisan és vallásilag is sokszínű Jeruzsálem stabilitását egyre több veszély fenyegeti, amit jól példáz a szent hely sorsa. Az egyházak növekvő aggodalommal tekintenek tulajdonukra.

A damaszkuszi örmény egyházmegye püspöke, Armash Nalbandian a szír közösség polgárháború okozta szenvedéséről beszélt. Kiemelt vágya, hogy a vallások közötti viszonylagos béke állapota visszatérjen, ami a konfliktus előtt az országot jellemezte.

Sava Jajic atya, a koszovói Dečani kolostor apátja felszólította a balkán országok politikai vezetőit: „tegyék egyértelművé elkötelezettségüket a kiszolgáltatott vallási közösségek kulturális és vallási örökségének védelmére és kövessenek el minden tőlük telhetőt a szent helyeket érő további pusztítás megfékezésére.”

A CEC emberi jogi munkacsoportjának vezetője, Göran Gunner hangsúlyozta, hogy „az istentiszteleti helyek lerombolása súlyosan érinti a vallásos emberek identitását, akiknek legfőbb vágya, hogy a szent helyeiket a jelen és jövő generációk számára a méltóság, integritás és tisztelet jegyében megőrizzék.”

A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, egyúttal erősítse az európai identitástudatot. Az európai év keretében az Unió népszerűsíteni fogja a kulturális sokszínűséget és a párbeszédet a különböző kultúrák között, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség gazdasági szempontból is hozzáadott értéket jelent a kulturális és kreatív ágazatokban. Az EU szerint a kulturális örökségnek fontos szerepe van a külkapcsolatokban is, ideértve a konfliktusok megelőzését, a konfliktusok utáni megbékélést és a lerombolt kulturális örökség újjáépítését is.