A Szent István Könyvhéten idén 29 keresztény szellemiségű magyarországi és határon túli magyar kiadó csaknem hétezer kiadvánnyal, köztük 50 újdonsággal várja a közönséget május 18-ig a Ferenciek terén. A kiadók között az evangélikus Luther Kiadó is bőséges kínálattal lesz jelen.

A seregszemlét Erdő Péter bíboros nyitotta meg. A prímás, esztergom-budapesti érsek kiemelte: tartalmi szépség és gazdagság jellemzi a spiritualitással, az egyházi atyákkal, a modern lelkipásztori témákkal, a szent tudományokkal foglalkozó új köteteket, valamint a világi irodalom, a költészet és próza területén megjelent kiadványokat is.

Az aggodalom, amely a könyvkiadás útját kíséri az elmúlt években, úgy látszik nem teljesen indokolt, hiszen újra és újra jelennek meg fontos könyvek, amelyeket újra és újra érdeklődéssel vesznek kezükbe az emberek –mondta Erdő Péter.

Spányi Antal, a Stephanus Alapítvány elnöke az eseményen hangsúlyozta: a teológiai és irodalmi kategóriában odaítélt Stephanus-díjat 1993 óta 54 szerző nyerte el, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékeit közvetítik.

Az elismerést a teológiai kategóriában Robert Sarah bíboros kapta, aki várhatóan egy későbbi időpontban veszi át személyesen a díjat. 

Robert Sarah 1945-ben született Ourousban, az afrikai Guinea egyik legkisebb falujában, animista törzsi családban. 1978-ban nevezték ki püspökké, 2010-ben bíboros lett. 2014-ben Ferenc pápa az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusává nevezte ki - idézte fel a bíborost méltató Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök.

Hangsúlyozta: Robert Sarah elsősorban az imádság és a csend embere. Átélte országa gyarmatosítás alóli felszabadulását és a marxista diktatúra pusztítását. Keményen bírálta a nyugati világ politikáját, a volt gyarmatokat továbbra is kiszolgáltatottságban tartó kapitalizmus világrendjét, és a „relativitás diktatúráját” is, amely Isten nélküli világot akar építeni. 

Bátran felemelte a szavát az egyházon belüli relativista nézetekkel szemben, és tisztán látta az iszlám radikalizmus, az ellenőrizetlen bevándorlás veszélyeit is – tette hozzá.

Az iradalom kategóriában Szelestei Nagy László vehette át hétfőn a Stephanus-díjat. Madas Edit irodalomtudós, akadémikus méltatásában kiemelte: Szelestei Nagy László mögött rendkívül gazdag, a katolicizmus iránt nyíltan elkötelezett tudományos pálya áll. Több mint 20 évet dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE), ahol 2006 és 2009 között dékán is volt. 

Legfőbb kutatási területe a 16-18. századi magyarországi irodalom és lelkiségtörténet, 20 könyve és mintegy 200 tanulmánya jelent meg – fűzte hozzá.