Egy ország került a nyomorba – Az egyházak és a szíriai konfliktus

Egy ország került a nyomorba – Az egyházak és a szíriai konfliktus

Share this content.

Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna. Forrás: MTI, epd.de, evangelisch.de, oikoumene.org, CEC, reformatus.hu, magyarkurir.hu, Új ember
2015. március 15-én lesz negyedik éve, hogy a szíriai polgárháború elkezdődött. Az országban a szegénység és a nyomor egyre nő, és egyre többen vannak azok is, akik menekülni kényszerülnek a terror elől. A szíriai keresztények helyzetét elemezzük cikkünkben, egyházi nyilatkozatokat és kezdeményezéseket gyűjtöttünk egybe.

Szegénység és nyomor

A szíriai polgárháború szegénységbe taszította a közel-keleti ország lakosságának 80 százalékát, húsz évvel csökkentette a várható élettartamot és több mint 200 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okozott egy friss jelentés szerint – írta az MTI.

A Syrian Center for Policy Research nevű kutatóintézet által szerdán közzétett helyzetértékelés rendkívül lesújtó képet fest a szíriai gazdaságról, egyebek mellett a szélsőségesen magas inflációról és a tömeges munkanélküliségről. Az ENSZ által támogatott jelentés szerint a 2011-es 14,9 százalékról 2014 végére 57,7 százalékosra nőtt a munkanélküliség Szíriában.

Milliónyi áldozat

A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődő, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 210 ezret, 840 ezren pedig megsebesültek.

A szíriai konfliktus napjainkra a világ legnagyobb menekültválságát hozta létre. A menekültek száma elérte a hárommilliót, többségük a szomszédos országokban keresett menedéket. Szíriában belső menekültek további milliói élnek otthonukat hátrahagyva és egyelőre hazájukon belül keresve menedéket.

Az ENSZ-t hibáztatják

Részben a nemzetközi közösség a felelős a szíriai polgárháború „legsötétebb évéért”, mivel nem tudta megfelelően kezelni a közel-keleti országban kibontakozó humanitárius katasztrófát – olvasható egy emberjogi szervezetek által csütörtökön kiadott friss jelentésben.

A 21 jogvédő szervezet által kiadott, Vétkes kudarc Szíriában című jelentésben amiatt bírálták a világ államait, hogy nem tudták betartatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a szíriai belháború által sújtott civilek védelméről szóló határozatait.

A testület a tavalyi évben három határozatot fogadott el a civil lakosság védelméről, amelyekben egyebek mellett a humanitárius segélyek zavartalan eljuttatását követeli Szíria egész területén.

Keresztények az országban

Szíria mintegy 22 millió lakosának tíz százaléka keresztény. Száz évvel ezelőtt az ország lakosságának fele tartozott e valláshoz, húsz évvel ezelőtt már csak húsz százalék. A szír keresztyének folyamatosan menekülnek Nyugatra, leginkább Törökországon keresztül. Egyes felmérések szerint a Svédországban élő szírek szinte mind keresztények.

Különböző rítusokhoz tartoznak: a görög melkita, maronita, káld, örmény és szír rítusúak mellett latin rítusúak, azaz római katolikusok is élnek az országban. A protestáns missziók kis létszámú felekezetei az elmúlt évszázad térítéseinek gyümölcsei, híveik között jobbára külföldi származásúakat találunk.

Egyedülálló felekezeti sokszínűség

Szíriába az apostolok korában érkezett a keresztyénség, és azóta is folyamatosan jelen van. A hagyomány szerint Szent Péter alapította a helyi egyházat Antiochia központtal, mielőtt Rómába ment volna. Az ősegyház korának egyik legfontosabb központja pedig Damaszkusz volt, a jelenlegi szír főváros, ahol az első közösségek már egy évtizeddel Krisztus feltámadása után megalakultak. Saul a város falaitól néhány kilométernyire találkozott Jézussal – olvasható Speidl Bianka az Új ember című katolikus hetilapban két évvel ezelőtt megjelent cikkében.

Az ötödik században a történelmi Szíria keleti területein alakult ki és terjedt el a nesztoriánus, míg nyugaton a monofizita eretnekmozgalom. Az általuk képviselt nézetekhez követőik nem pusztán teológiai meggyőződésből, hanem sokkal inkább a konstantinápolyi görög ortodox egyházzal szembeni nemzeti függetlenség igénye miatt ragaszkodtak. A mozgalmakból kialakult egyházak ma is tovább élnek – megteremtve és fenntartva az ország egyedülálló felekezeti sokszínűségét. 
A nesztoriánusoknak, akik Jézus két külön természetét hirdetik, saját egyházuk és szír nyelvű liturgiájuk van. Azok, akik közülük elismerik Róma vezetését, de megőrizték saját liturgiájukat, káld egyház néven működnek. Mindkét felekezet hívei főleg Szíria észak-keleti területén, az iraki határ szomszédságában élnek. Krisztusban az isteni természetet dominánsnak nyilvánító monofiziták örökösei az alapítójukról, Jakob Bardairól elnevezett jakobiták, más néven szír ortodoxok.

Krisztusban hány akarat?

A monofizita tanok az örmények és a koptok között is elterjedtek. Szíriába több hullámban érkeztek örmények, akik saját liturgiájuk megőrzésével vagy a monofizita tanokat hirdető örmény ortodox, vagy a Rómához megtért örmény katolikus egyház tagjai. A napjainkban főleg északnyugaton és a mai Libanonban élő, szintén alapító szentjükről, a negyedik század végén élt Maronról elnevezett maroniták eredetileg a monothelita elképzelés hívei voltak, mely szerint Krisztusban két természet, de csak egy akarat lakozik; 1215-ben azonban ők is csatlakoztak Rómához, megőrizve szír nyelvű liturgiájukat. Ugyanígy tettek a jakobiták közül 1662-ben kiváló (ma szír katolikus egyház néven ismert) közösség tagjai is. Az arab nyelvű liturgiát követő görög katolikusok, azaz melkiták a legnagyobb lélekszámú görög ortodox egyház tagjai voltak egykoron, majd 1724-ben elfogadták a pápa fennhatóságát. Mára a görög ortodoxok is az arab nyelvet részesítik előnyben liturgiájukban.

Szolidaritását fejezte ki az Egyházak Világtanácsa

Szíria keresztény vallási hagyományait tekintve érthető, hogy az Egyházak Világtanácsában kiemelt témát képvisel az ország vallási szabadságának megőrzése. Még akkor is, ha a lakosság nagy része – mintegy nyolcvankilenc százaléka – muszlim (ebből hetvenkilenc szunnita), illetve pár százalékban alavita, síita és drúz.

Az Egyházak Világtanácsa a kirobbant konfliktus óta már több nyilatkozatban is szolidaritását fejezte ki a szíriai egyházakkal, és felszólították a feleket az erőszak megszüntetése, valamint a békén és igazságosságon alapuló párbeszéd kibontakozását sürgették.

A szíriai menekültek befogadását sürgette az Európai Egyházak Konferenciája

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) többször fordult az európai kormányokhoz, hogy engedjenek be minél több menekültet saját országukba.

„Nyomasztó humanitárius válság van kibontakozóban, miután a menekülteknek nap mint nap meg kell küzdeniük a legalapvetőbb ellátásért, a menedékért, a vízért, az egészségügyi szolgáltatásért és az alapszintű oktatásért” – áll a CEC 2013-ban kiadott egyik közleményében.

A vegyi fegyverekkel kapcsolatban többször is fordultak az ENSZ Biztonsági Tanácsához, ahogyan Ferenc pápa is több alkalommal kérte a keresztényeket arra, imádkozzanak testvéreikért, tartsanak imanapokat, álljanak ki a békéért.

A pápa és a MEÖT a békéért

„Az egész világon emelkedjék magasba a békéért való kiáltás! – mondta a pápa. – A hit nagy erő, képes arra, hogy a világot igazságosabbá és jobbá tegye!"

A pápa által meghirdetett imanaphoz még Ahmed Bahreddín al-Hasszún szíriai nagymufti is csatlakozott.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) is több alkalommal szolidaritást vállalt a szíriai keresztényekkel. Steinbach József elnök és dr. Fischl Vilmos főtitkár így fogalmazott szintén még 2013-ban:

„Elítéljük az erőszak minden formáját és kérjük a szíriai kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a béke és a rend helyreálljon. Kérjük Isten áldását a szíriai népre” – írták a vezetők.

Az Iszlám Állam élő pajzsként használja a foglyul ejtett keresztényeket

Sajnos a keresztények helyzetet azóta sem változott. Mario Zenari érsek a Szíriában kialakult helyzetről, az Iszlám Állam elleni harcokról és a keresztények helyzetéről nyilatkozott 2015 év elején a Vatikáni Rádiónak. Mint elmondta, a dzsihadisták több családot is túszul ejtettek, élő pajzsként használva fel őket.

„Nem az első alkalom, hogy keresztény civileket használnak fel élő pajzsként. Ezekben a napokban lép a szíriai polgárháború az ötödik évébe. A konfliktus az utóbbi hetekben intenzívebbé vált, és az erőszak megszüntetésére irányuló felhívások ismét süket fülekre találtak.”

A dzsihadisták Szíriába való beáramlását kellene megállítani

A legújabb hírek szerint már Koszovóból is toboroz katonákat az Iszlám Állam. Az európai államok ezért törvénnyel állítanák meg az állampolgárok hadba állását.

„Nagyon rosszat tett, hogy a Kaukázusból és a környező arab országokból dzsihadisták érkeztek Szíriába. Nem ismerik a helyi valóságot, a keresztények hozzájárulását a társadalomhoz, és fenyegetéseket, illetve súlyos problémákat gerjesztettek. Ezeknek a dzsihadistáknak a beáramlását kellene nagyon sürgősen megállítani” – mutatott rá Zenari érsek.

A Boko Haram nigériai iszlám szélsőséges szervezet vezetője Abubakar Shekau is hűséget fogadott az Iszlám Állam terrorszervezetnek, amely ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria nagy részét, és ezeken a területeken tavaly kalifátust kiáltott ki.

Több muszlim vezető is kijelentette már: elutasítják az Iszlám Államot és az általuk végrehajtott etnikai- és vallási tisztogatást.

Több esetben a szír menekültek demonstrációk szervezésével adtak hangot követeléseiknek: Legutóbb Németországban Mainzban vonultak kétezren az utcára.

Nagy veszteség lenne, ha elpusztulna a művészeti és kulturális örökség

Az ókori emlékek megsemmisítéséről Mario Zenari érsek hangsúlyozta: „Szíriáról elsősorban a vérfürdő képeit mutatják, de mellőzik az archeológiai pusztítás híreit. Négy év polgárháború után sajnos fennáll a veszély, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik erről. Nagy veszteség lenne, ha elpusztulna a művészeti és kulturális örökség, amelyre nagyon büszkék ezekben az országokban.”

Két püspök még mindig fogságban

A görög-ortodox egyház és a szír-ortodox egyház 2014 karácsonyán is arra buzdította híveit, hogy imádkozzanak az aleppoi érsekért, Gregorios Yohanna Ibrahimért és a görög-ortodox püspökért, Bulos Yazigiért, akiket még 2013. áprilisában, épp egy elrabolt lelkész szabadon bocsátásáért folytatott tárgyalásaik során ejtettek foglyul a muszlim harcosok.

A menekültek már nem reménykednek

A vallási kisebbségek elleni egyre nagyobb erőszak miatt az emberek már elveszítették a hitüket abban, hogy egyszer visszatérhetnek majd hazájukba – mondta az epd-nek a Diakónia Katasztrófasegélyének szóvivője, Anne Dreyer.

Reálisá vált az elveszett generáció képe: a perspektíva nélküliség, az oktatás hiánya, a pénztelenség teljesen kétségbe ejti az embereket. A Diakónia ezért nem csak lelkigondozói programot, hanem képzéseket is tart a szíriai menekültek számára. (Képgaléria: szír menekült gyerekek a mindennapi életüket örökítették meg.)

Elutasítjuk!

A keresztény egyházak elítélik a célzott gyilkosságokat, a kényszerített térítéseket, az asszony- és gyermekkereskedelmet, a gyerekek öngyilkos merénylővé való kiképzését, a keresztények és más vallási közösségek tagjainak lefejezését.

A szírekért mondott közös imádság így szól:

Együttérző Istenünk, halld meg a szír nép kiáltását,
vigasztald az erőszakot szenvedőket, a gyászolókat!
Adj erőt Szíria szomszédos népeinek, hogy befogadják a menekülőket!
Térítsd meg azok szívét, akik fegyvert ragadtak,
és védd meg, akik ragaszkodnak a békéhez.

Remény Istene,
késztesd a vezetőket, hogy inkább a békét válasszák, mint az erőszakot, és törekedjenek kiengesztelődni ellenségeikkel.
Gyújtsd fel az együttérzés lángját az Egyetemes Egyházban a szenvedő szír nép iránt!
Adj reményt, hogy mindannyiunk számára az igazságosságon alapuló jövő épül.
Jézus Krisztus által kérjük ezt, aki a Béke Fejedelme és a Világ Világossága!

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!