Szlaukó Orsolya keresztelőjének, gyermekkorának és konfirmációjának helyszínén, gyülekezete, családja, barátai és tanárai zsúfolásig töltötték az ősi cinkotai templomot. Orsolya a meghatottság könnyeivel küszködve indul lelkészi szolgálatba. A lelkésznő a meghívóra a Zsidókhoz írt levél 6,19 versét választotta egy nem szokványos fordításban: „Ez a reménység olyan a lelkünk számára, mint a csónak számára az erős és biztonságos horgony." Az ige alapján Gáncs Péter püspök prédikációjában a fogódzók, kapaszkodók és a reménység horgonyának fontosságáról beszélt. A legfontosabb,  amibe, illetve Akibe reménységünk horgonya belekapaszkodhat: a szolgálatban előttünk járó feltámadott Jézus Krisztus. Ugyanakkor fontos felismerni, a horgony felhúzásának idejét. Eloldani a köteleket és felvonni a vitorlát, és imádkozni a szél mozdulásáért - idézte az igehirdető Püski Lajos: Érdeklődéstől elköteleződésig című könyvének egyik alapgondolatát, amit útravalóként adott legifjabb szoilgatársának. A püspök a Szentlélek megmozdító erejére utalva adta át az ordinációi liturgia végén a pünkösdi piros színű stólát, az újpesti gyülekezet ajándékát, ahol Orsolya hatodéves volt.

Az ünnepi liturgiában Szabóné Mátrai Marianna EHE Gyakorlati Intézet igazgatója, a mentor: Solymár Péter újpesti lelkész és a helyi lelkész: Vető István szolgáltak.
Szlaukó Orsolya augusztustól a szegedi gyülekezetben kezdi meg lelkészi szolgálatát.
Az úrvacsorai istentiszteletet követően köszöntőt mondott Krizsán Zoltán egyházmegyei és gyülekezeti felügyelő, Szabóné Mátrai Mariann, Solymár Péter, Gáncs Péter, Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Vető István, valamint énekkel szolgált az újpesti énekkar és a cinkotai ifjúság.

Kiss Tamás képei:

Videó: