Az a megkeresés különösen is váratlanul ért, hogy a 2018 szeptemberétől tervezett ausztriai szolgálatom egy részét az ott élő magyaroknak szenteljem; annak ellenére, hogy korábban sem volt számomra teljesen ismeretlen a közösség.

Bár az Ausztriában élő magyarok anyanyelvi lelkigondozásának már több mint ötvenéves története van, az Ausztriai Evangélikus Egyház (Evangelische Kirche A. B. in Österreich) részét képező Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet hivatalosan csak 2003-ban alakult meg. A közösség a kezdetektől eltelt időben jelentős profilváltáson is keresztülment. Az első időszakban jellemzően a rendszerváltás előtti időben Magyarországról Ausztriába menekült vagy kivándorolt evangélikusok alkották a közösség legnagyobb részét. Ők többnyire arra készültek, hogy letelepedésük után életük hátralévő részét Ausztriában töltik majd. Ennek megfelelően kerestek maguknak közösséget, és alakították ki lelki életük kereteit.

A rendszerváltás, a határok megnyílása és az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás megteremtette a szabad mozgás lehetőségét minden ember számára, ami nem maradt hatás nélkül a külföldi egy házi közösségekre sem. A mai realitásokat inkább az jellemzi, hogy sokan csak tanulmányaik idejére jönnek Magyarországról Ausztriába, esetleg néhány év itteni munkával szeretnék megteremteni további magyarországi életük biztos anyagi alapjait, mások hivatásukat gyakorolva töltenek el néhány évet közöttünk.

Lelkészi szolgálatom új szakasza így sok újdonsággal járt számomra. Először a migrációs háttérrel, nagycsaláddal Ausztriába érkezőkkel való sorsközösséget tapasztalhattam meg a különböző hivatali és hatósági ügyintézések nehézségeiben; persze azzal a nagy különbséggel, hogy három alapvető dolog a mi esetünkben rendelkezésre állt: nyelvismeret, munka és lakás…

Az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet életében új helyzetet jelent, hogy a magyar lelkészi szolgálatom mellett – ugyanolyan arányban – a Bécs XVI. kerületében (Ottakringben) található Markuskirche mintegy kétezer-négyszáz tagot számláló gyülekezetének is lelkésze vagyok. A beiktatásom is kétnyelvű istentisztelet keretében történt tavaly október 7-én. Az a reményünk, hogy ez az együttműködés hosszabb távon is működőképes lesz, hiszen így lelkészként – a gyülekezet számára is hasznos módon – még szorosabb kapcsolatban lehetek az ausztriai főváros lelkészeivel és gyülekezeteivel.

Nagy örömöt jelent számomra, hogy mindkét gyülekezetemben, az osztrákban és a magyarban egyaránt örömteli fogadtatást tapasztaltam, és a presbitérium mellett kiterjedt munkatársi kör is segíti szolgálatomat – némi vigaszt jelentve a szeretett korábbi marcalgergelyi–szergényi gyülekezetemtől és Magyarországtól való elszakadás után. Azon változások közepette, amelyeket a külföldi – ez esetben konkrétan az ausztriai – magyarság átél, ez a közös munka adhat további lendületet terveink már az elődök által megkezdett megvalósításának folytatására, a gyülekezet további építésére.

Gyülekezetünket mindkét istentiszteleti helyünkön – Bécsben és Grazban – szeretnénk ismertté és vonzóvá tenni, nemcsak az ott és a környéken élők, hanem az odaérkezők számára is. Ennek érdekében is adjuk ki – 1956 óta megszakítás nélkül – Másokért Együtt című lapunkat. Ezzel rövidesen szeretnénk megkeresni elsősorban a Nyugat-Dunántúl evangélikus gyülekezeteit azzal a reménységgel, hogy eljuttatják gyülekezetünk és a magyar nyelvű igehallgatás lehetőségének hírét azon tagjaiknak, akik átmenetileg vagy véglegesen Ausztriában élnek. Ugyanezt a célt szolgálja a nemrégiben indult honlapunk (Evangelikus-at.com), amely eseményeinkről, mindennapi gyülekezeti életünkről ad tájékoztatást.

A külföldi diaszpóralétben nemcsak a magyar nyelvű gyülekezeti alkalmaknak van nagyobb jelentőségük a Magyarországon megszokotthoz képest, hanem az ökumenikus és kulturális együttműködésnek is a más felekezethez tartozókkal és a különböző nem egyházi magyar szervezetekkel. Öröm számomra, hogy élénkek és rendszeresek ezek a kapcsolatok, különösen a római katolikus és a református gyülekezetekkel, amelyekkel a közelmúltban ökumenikus istentiszteleteken tettünk tanúságot közös hitünkről és a magyar egyházi hagyományok és kultúra iránti elkötelezettségünkről. Mindez együtt alkotja az ausztriai magyar közösségek megtartóerejét, amelynek fontos és reményeim szerint egyre fontosabbá váló része lesz az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 25–26. számában jelent meg 2019. június 30-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.