– Miért választottad az Evangélikus Hittudományi Egyetemet? 

– Lelkészgyermek vagyok, az egyház mindig is az életem volt. A felvételi jelentkezésnél nem volt egyszerű a választás, sokan kérdezték, hogy miért akarok én is lelkész lenni. A teológia mellett pszichológiára és germanisztikára is jelentkeztem, mindegyik helyre felvettek, de a teológiát választottam. Tizennyolc évesen minden, amit a teológiáról tudtam, nagyon érdekelt, és mivel tudtam, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, ezért úgy láttam, hogy ez az én hivatásom. 

– A németországi Heidelbergben voltál ösztöndíjas. Mit tanultál ott? 

– Tetszett, hogy az ottani egyház nagy emberi erőforrást fordít az egyes területekre, sokan dolgoznak egy-egy projekten. Sok jó gyakorlatot láttam, amelyet szeretnék majd itthon is alkalmazni. Két gyülekezeti gyakorlaton is részt vettem, ahol a gyülekezeti élet minden területébe betekintést nyerhettem. Ez gyarapította a látókörömet, és egyre inkább felkeltette az érdeklődésemet a lelkészség sokoldalúsága iránt. 

– Milyennek képzeled el a jövő egyházát? 

– A lelkésznek nagyon intenzívnek kell lennie, egyszerre számos területen szükséges jól helytállnia. Azt hiszem, hogy ez nem egyszerű feladat. Látnunk kell, hogy az emberek érdeklődési köre jelentősen megváltozott, ami a gyülekezetbe járók átlagéletkorán is látható. Ma új fórumokat kell találnunk, amelyken keresztül az embereket meg tudjuk szólítani. El kell gondolkodnunk azon, hogy a jövő egyházát úgy építjük, ha a szülők és a gyermekek érdeklődési köreit is figyelembe vesszük. Csak így tudjuk a jövő generációt megszólítani és a közösségbe behívni. 

– Hogy lehet ma a szülőket, gyermekeket megszólítani? 

– Az iskolai oktatáson keresztül új lehetőségek nyíltak meg az egyház számára. A lelkész, hitoktató személyisége, kisugárzása valószínűleg döntő fontosságú. Nem mindegy, hogy a gyermek mit mesél el otthon a hittanóráról, hogy jól érzi-e magát ezeken az órákon. A szülők megszólítása is új lehetőség. Például egy anyák napi istentiszteletre meg lehet hívni az iskolai hittanosok szüleit is, akikhez ilyenkor oda lehet fordulni. Megértethetjük velük, hogy jó, ha nemcsak itt vannak velünk, hanem szeretettel vegyenek részt az alkalmakon. Hiszem, hogy hozzáállás és energia kérdése, mennyire tudunk megszólítók lenni.

– Teológiai tanulmányaid alatt melyik terület vált különösen fontossá a számodra?

– Nagyon szeretem a nyelveket, a görögöt és a hébert. Nagyon sokat foglalkozunk ezzel a két nyelvvel, ami nemcsak arra jó, hogy ezáltal gyarapodjon a tudásunk, hanem ezek a nyelvek tanulni is megtanítanak minket. A bibliai történetek eredeti nyelven való olvasása nagy hatással van rám, sok új szemszöget megmutat nekem, úgy érzem, ez kihatással lesz a munkámra is.

– Melyik területtel szeretnél foglalkozni a lelkészi pályádon?

– Az ifjúsági munka nagyon vonz. Amíg fiatal vagyok, addig szeretnék gyermekekkel dolgozni, tapasztalatokat gyűjteni és így eljutni a gyülekezeti lelkészi szolgálathoz.

– Melyik a számodra különösen meghatározó bibliai ige?

– „Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is” (Mt 6,21) – ez volt a konfirmációs igém is. Hiszem, hogy ez az egyetlen út. Teológusként, lelkészként a dinamizmust, a szeretetet és a barátságosságot kell képviselnünk, talán ez a legfontosabb ezen a pályán.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 51–52. számában jelent meg 2017. december 31-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.