Igény

„A Kemenesalja az egész országban központi helyet foglal el, mert Sárvárról és vonzáskörzetéből indult el legkorábban a reformáció, és Kemenesalján él nagy tömbben magyar ajkú evangélikusság” - kezdte Rostáné Piri Magda, a Vasi Evangélikus Egyházkerület esperese, bobai evangélikus lelkész. Most Celldömölk környékén 12-13 ezer evangélikus él - ez is indok, hogy legyen evangélikus iskola. Az 1990-es években indult Celldömölkön evangélikus óvoda, az iskolát mellé nem akarták ott vállalni. Viszont a bobai gyülekezet kicsi ahhoz, hogy önállóan fenntartson egy iskolát. „Ekkor fordultunk a Szombathelyi Evangélikus Egyházközséghez, hogy vegye szárnyai alá az intézményt” - mondta az esperes.

Jubileumok

„A Szombathelyi Evangélikus Egyházközség 2007-ben iskolát alapított” - kezdte az átvételről Gregersen-Labossa György, a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolát fenntartó Szombathelyi Evangélikus Egyházközség lelkésze. Úgy fogalmazott, hogy „sötét szakadékba ugrásnak tűnt” a szombathelyi iskolaátvétel, hiszen infrastruktúrában és minden szempontból egy „leszálló ágban lévő” iskola volt, nem véletlenül akarta bezárni az önkormányzat. Jubileumokat sorolt: tízéves a Reményik iskola, miközben a reformáció kezdetének ötszáz éves jubileumát ünnepli a világ evangélikussága.

„A tízéves ünnepségünk valószínűleg úgy zajlik majd, hogy egy tagiskolát indíthatunk Bobán„ - fogalmazott a lelkész. Több oka is volt annak, hogy vállalta a fenntartó szerepét a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség. Egyrészt a Kemenesalján nagy tömbben élő evangélikusság nem rendelkezik iskolával. Jól működik az evangélikus óvoda Celldömölkön - ehhez jó, ha iskolai lehetőséget biztosítanak a családoknak.

Törlesztés

A másik ok történeti.

„Szombathely volt a nyertese az 1970-80-as években végbement egyfajta erőszakos urbanizációnak. Azt jelentette, hogy a Kemenesaljáról, az Őrségből, de akár még a Kőszeg-hegyalja vidékéről is nagyon sokan a városba költöztek az iparosítás miatt. Vas megyében Szombathely volt a cél” - magyarázta a lelkész.

„Ez azt jelenti, hogy a szombathelyi evangélikus gyülekezetben szinte minden területről van tag, megerősödött, miközben a régi, hagyományos, lelkészt eltartani képes gyülekezetek meggyengültek” - mondta Gregersen-Labossa György. A szombathelyi gyülekezet felelősségét hangsúlyozta - ezt a feladatot teljesítik azzal, ha egy már jól működő iskola tagintézményét tartják fenn. Ezzel az itt élő evangélikusok és a lelkész megtartása a cél.

„Egy intézmény egy intézményi lelkészt is magával hoz az evangélikus egyház oktatási rendszerében. A helyben élő lelkésznek ez megélhetést biztosíthat, és mindenképpen vonzó, ha diakóniai vagy oktatási intézmény működik az egyházközségben” - magyarázta.

Felelősség

Odafigyelnek a társadalom-, az oktatás- és a szociálpolitikára - ezt üzenik a Vas megyei evangélikusok - fogalmazott a lelkész. Az állammal és az önkormányzattal együttműködve tartanak fenn olyan intézményeket, amelyek a lakosság érdekeit szolgálják, nem csak az evangélikus vallású lakosságét. Fontos szempont a Reményik iskola szellemiségének átültetése a bobai iskolába. Az egyházi szellemiség gyerekközpontú oktatást jelent. Valamint spiritualitást, a lélekkel való foglalkozást, és nem csak a hittan-órákra kell gondolni - sorolta Gregersen-Labossa György. Az alapelveket a bobai fiókiskolában is igyekeznek megvalósítani, érvényesíteni.
Azt remélik, hogy a celldömölki evangélikus óvoda „kimenete” is lehet majd.

Óvoda

Ovi lesz helyben is: jó kapcsolata van a gyülekezetnek a helyi óvodával. Készségesen álltak a terv mellé, örömmel várják, hogy csatlakozzanak - mondta Rostáné Piri Magda és erről beszélt Somogyi Ákos, Boba polgármestere is. Kiemelte, hogy fejlesztéseket is remélnek, hiszen az önkormányzatnak és az egyháznak is más-más pályázati lehetőségei vannak, vagyis többel tudnak élni. Például az óvodába most 62 gyerek jár - ráférne az épületre a bővítés.

Az iskolának és az óvodának, de az egész településnek szüksége lenne egy tornateremre, az is közös cél lehet - tekintett előre a polgármester. Hangsúlyozta: a szülői és dolgozói visszhang pozitív volt az óvoda átvétele kapcsán. Gregersen-Labossa György is elmondta: az összes szükséges egyeztetésen túl vannak, a helyi lakosokkal, a szülőkkel, a fenntartóval is megtartották a fórumokat az iskola és az óvoda vonatkozásában.

Már csak a papírmunka van hátra, várhatóan május végéig átadja az állam az iskolát, az önkormányzat pedig az óvodát az evangélikusoknak.

„Nem lesz alárendelt kapcsolat Szombathely és Boba között” - szögezte le a lelkész. Az intézményfenntartói feladat a szombathelyi egyházközségé, de a lelki háttér a helyieké, a bobaiaké.

És azoké a környékbeli gyülekezeteké, amelyek küldenek gyerekeket a bobai (szeptembertől) evangélikus általános iskolába.

MINDIG EVANGÉLIKUS ISKOLA VOLT

Bobán először 1783-ban épült és indult iskola. Amikor 1781-ben elkezdtek éledni a gyülekezetek, akkor Bobán fontosabb volt az iskola alapítása, mint a templom, az 1784-ben készült el - idézte fel Rostáné Piri Magda. - Mire a pap, Lakos Ádám jött 1783 áprilisában, már szinte kész volt az iskolaépület. Csak utána álltak neki a templom építésének a bobai evangélikusok. Akkor volt tanító, illetve oskolamester, az első épületben egy tanítólakást és egy tantermet alakítottak ki.
Már az 1830-40-es években „kinőtték” az iskolát a bobaiak, újat, nagyobbat építettek ugyanott. Nem telt el újabb száz év, felépült a még nagyobb iskola: két tanítólakással, két nagy tanteremmel, hiszen egyre nagyobb volt rá az igény, több volt a gyerek.
Egészen 1952-ig volt evangélikus iskola Bobán, akkor államosították. A rendszerváltozás utáni kárpótláskor pénzbeli kártalanítást kért az egyházközség, ugyanis 1984-ben leégett az iskola, reménytelennek látszott a felépítés - emlékeztetett az esperes. Az egykori iskolaépület most is működik: szépen felújítva fogadja a gyerekeket, az alsósokat. És odajárnak az óvodások is. A felsősöknek készült új épület, a régi mellett, az is a falu központjában - ahol a templom és a diakóniai központ is működik.