A megnyitón Stermeczki András evangélikus lelkész arról szólt, hogy az ember teremtése okán közösségre vágyik, így a Találkozások című kiállítás azt is jelenti, hogy a művészet remek eszköze ennek. Egyfajta kázus arra, hogy találkozzunk egymással, és kázus a művész számára, hogy megmutassa, kifejezze milyen érzései vannak, és ezt közösség számára is világra hozza. Isten teremtőtársai lehetünk a művészet segítségével is.

Ezt követően Tótin István és Burkovics Máté klarintétjátéka következett.

A kiállítást ifj. Koffán Károly nyitotta meg. „Abban a szerencsében van részem, hogy hosszú évek óta segíthetem az itt képeivel bemutatkozó Hevér Rudolf munkáját – írta Hevér Rudolf korábbi kiállításainak egyike kapcsán. – Most, hogy ismét szólhatok munkáiról, meglepetésemnek adok hangot. Újabban ugyanis az olajfestékhez, mint számára felfedezendő anyaghoz nyúlt. Ez egyben azt is jelenti, hogy mind a színek, mind a formák más eszközzel, más jelentést kaptak. Amíg régebbi színes munkái erősen kötődtek a látható világhoz, most megjelent egy új valóság, magának a festéknek a világa vásznain. Mégpedig, ha verbálisan akarnám jellemezni, bizonyos lírai, absztrakt víziókat hoz létre. Rátalált egy olyan világra, amelyben nem a kereten kívüli világra való hivatkozás, hanem maga a szín, az ecsetkezelés kéznyomai írják le érzelmeinek világát. Nincs táj, nincs arckép, mégis egy bensőséges világ kibontásának útjára lépett. És megnövekedett igénye alkotásainak műtárgyként való gondos előadása iránt is, a művi, illetve az általában vett valóság elválasztásaként megjelenő keretek alkalmazásával. Hatására e munkái közt az esztétikai hatás mellett meghitt komfortérzetünk keletkezik. Hevér Rudolf, ha nem tévedek, a legrégebbi látogatója az általam vezetett szabadiskoláknak. Kezdeteitől figyelemmel kísérhettem szakmai tudásbeli gyarapodását. Az én szabadiskolai alapelvem szerint az együttalkotás szellemi műhelye mindenképp több lehetőséget biztosít a magányos munkánál. A Barcsay Stúdió az a hely, ahol a mindenkori előrelépés lehetősége adott akkor is, ha más iskolai lehetőségek szokásosan valamiféle vizsga után véget érnek. Olyan műhelyről van szó, amiben nemcsak egymásra vannak hatással a látogatók, hanem egy szint elérése után, a laikus közönséggel való találkozások tanulságai is lényegesek lesznek.”

Hevér Rudolfnak a mostani már sokadik bemutatkozása. Ifj. Koffán Károly számára öröm, hogy a művész a Barcsay Stúdió csapatát erősíti, gazdagítja, egyre egyénibb szemléletű darabjaival. „Azzal leszünk egyre inkább jellegzetesen saját magunk, hogy állandóan változunk” – mondta, majd arra kérte a látogatókat, fogadják a kiállítást azzal a szeretettel, amivel a művész saját darabjait készítette a közösség számára.