Bérczi Margit

Mosolyogva nyit ajtót, majd kedvesen invitál a nappali szobába, ahol a falakon férjének néhány festménye, míg a dolgozósarokban, a könyvespolcokon családi fényképek hívják fel magukra a figyelmet. Különös sorsok ismertetőjegyei ezek: egy teológiai végzettséget szerzett, írói vénával megáldott nő és egy festőtalentumokkal földre küldött, lelkésszé lett férfi viszontagságos életének fejezetcímei is lehetnének. Ezek a fejezetcímek pedig perceken belül megtelnek tartalommal is, ahogy Szita Istvánné Bérczi Margit – vagy ahogy egyházunkban ismerik őt: Margó – mesélni kezd az életéről.