tanácsköztársaság

A Tanácsköztársaság és az evangélikus egyház

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Gyűjtemények szervezésében került sor 2019. szeptember 26-án dr. Korányi András egyháztörténész, egyetemi tanár (EHE) A Tanácsköztársaság és az evangélikus egyház című előadására. Az alkalmon bevezető gondolatokat mondott Lackner Pál.

A jéghegy csúcsai – Evangélikus püspökök és a Tanácsköztársaság

Budapest – A Tanácsköztársaság és az egyházak címmel rendezett konferenciát 2019. április 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Történettudományi Intézete és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye. A konferencia témája a Tanácsköztársaság ideje alatt a katolikus, a református és az evangélikus egyházakat ért kihívások és atrocitások bemutatása volt. Mirák Katalin történész (Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottsága) előadása az alábbiakban olvasható.

Az evangélikus egyház 1919-ben

A száz évvel ezelőtti események – mint az 1919-es Tanácsköztársaság – sokkszerűen érték az evangélikus egyházat. Első találkozása volt ez a „beköszönő” diktatúrákkal, amelyek visszatérő elemei voltak a századnak. – Czente Miklós írása az évfordulón.

Mit jelent ma az őszirózsás forradalom?

A ma százéves évfordulója okán is érdekes őszirózsás forradalom legfontosabb vívmánya a polgári egyenlőség, hiszen ez biztosítja minden állampolgár egyenlő jogát a közügyek alakításában való részvételre, és ez adja a köztársaság lényegét – hangzott el az Éljen a köztársaság? című kerekasztal-beszélgetésen, melyet az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom online folyóirat szervezett október 15-én a Deák téri evangélikus egyházközség termében. A beszélgetésből az is kiderült, miért őszirózsás a forradalom elnevezése, és hogy valóban irreális volt-e a háborús vereség ellenére a határok megvédését ígérni 1918 őszén.
Feliratkozás RSS - tanácsköztársaság csatornájára