„Vallásos költemények kétségkívül még ma
is írattatnak – bár majdnem mindig némi
feszélyezettséggel. Tudva, hogy nem igazán comme il faut; régimódi, talán kicsit
vidékies. De azért a nem túl harcias maiak
is elfogadják, hogy létezhetnek ilyen gondolatok, érzések is; és kinek kedve van
hozzá, miért ne önthetné versbe azokat.
Urbán Gyulánál föl sem vetődik, hogy ilyen
is van. Mert ha van ilyen, akkor az mindenkor és mindenütt van. Akkor az mindennel
párbeszédre lép, ami csak létezik az ember
életében. Hol barátságos, hol küzdelmes
párbeszédre” – írja Urbán Gyula Úrvacsora
című verses imakönyvéről Zalatnay István
református lelkész a kötet utószavában.
2020 feb 19 - 07:52