hegymászás

„Erőss Zsolt tovább emelkedett a szokásosnál” – ezzel a címmel jelent meg az egyik hírportálon Földes András írása 2013-ban, azután, hogy Zsolt egyszer és mindenkorra eltűnt a Kancsendzönga megmászása után. Földes így summáz: „Erőss valóban nem értette, hogyan vonhatják kétségbe a hegymászás értelmét. Számára kétfajta élet létezett: amit az ember teljes valójában megél, fájdalmaival, nehézségeivel, légszomjával, kimerültségével, és a csúcson átélt lebegő élménnyel. És az, amelyikben az ember külső elvárásoknak megfelelő, látszatéletet él, amelyben foglalkozhat divatos dolgokkal, viselhet divatos ruhákat, csak éppen egy nem létező sorsot valósít meg. Mindig is furcsállta, hogy miért vállalják mégis ezt a félszívű életet olyan sokan. Sorsa már nem a hegyekről szólt, hanem arról, hogy mindig van tovább, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény. És mindezt hitelesebben közvetítette, mint egy délutáni szappanopera.”

„A nyugati civilizáció betegsége és egyben luxusa az ateizmus” – vallja Sterczer Hilda. Ezzel a szemlélettel megy szembe A Hópárduc felesége címmel a Harmat Kiadó gondozásában megjelent interjúkötet, melyben Erőss Zsolt hegymászó felesége beszél hitéről, házasságáról, hegymászásról, gyászról és újrakezdésről. A könyvről, annak üzenetéről és a hit erejéről beszélgettünk a hegymászóval, a Hópárduc Alapítvány vezetőjével.

245 évvel ezelőtt, 1772 augusztusában történt a Kriván első, írásban is rögzített megmászása. Szinte bizonyos, hogy nem ez volt a Kriván első hegymenete – hiszen a bányászok valószínűleg már korábban is jártak a csúcson –, de a 285 évvel ezelőtt született Czirbesz Jónás András (1732–1813) evangélikus lelkész volt a csúcs első ismert megmászója, valamint az ő nevéhez fűződik a csúcs első írásban dokumentált meghódítása.

Bonyhád – Visszatérő vendégként Klein Dávid tartott előadást a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium világjáró klubjában. Hallgatósága humorral fűszerezett beszámolójából megtudhatta, miként jutott fel első magyarként, oxigénpalack nélkül az Annapurnára.

Szarvas – Molnár Ábel, a 15 éves szarvasi diák a legek embere. Ő a legfiatalabb szarvasi, aki elsőként feljutott a ,,fehér hölgyre”, a 4810,9 méter magas Mont Blanc-ra. A fiú Molnár Pálnak, az Újtemplomi gyülekezet felügyelőjének fia. Forrás: beol.hu, szöveg: Csete Ilona

Békás-szoros – Sterczer Hilda, Erőss Zsolt özvegye, Kollár Lajos, a „Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciósorozat vezetője, valamint több mint ötven hegymászó és tisztelő jelenlétében 2013. július 6-án emléktáblát avattak Erőss Zsoltra emlékezve a Békás-szorosban lévő Oltár-kő tetején. Wass Albert „Üzenet haza” című versének elszavalása után Domokos Jenő evangélikus lelkész tartott igehirdetést és emlékezett meg Erőss Zsoltról és Kiss Péterről. Forrás: himalajaexpedicio.postr.hu

Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül) hegymászóra emlékezünk. Szöveg: Galambos Ádám; fotó: Kondella Mihály