Zászkaliczky Pál

Királyi vendég vendége voltam az utóbbi hetekben, amíg Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész Királyi vendégségben című prédikációskötetét olvastam. Különleges időtöltés volt ez, amikor nem én, a meghívott vittem ajándékot, hanem engem, a meghívottat részesített a „házigazda” ajándékban. Időtálló, anyagiakban nem mérhető útravalót kaptam a könyvben található hetven igehirdetés által.

Ma hatvan éve, 1959. július 19-én a budapesti Deák téri evangélikus templomban került sor ifj. Harmati Béla, Labossa László és ifj. Zászkaliczky Pál lelkésszé avatására.

Mandák Pál fuvaros az 1800-as évek végén nagy jövedelemmel rendelkezett. Többek között munkát vállalt a Lágymányosi-tó föltöltésében. 1908 óta Fóton lakott az általa építtetett villában, melyet halála után lányára, Máriára hagyott. Zászkaliczky esperesék a háború alatt gondoskodtak az egyedülálló hölgyről, aki előbb parókiául, majd családi ajándékul akarta átörökíteni Fót legnagyobb villáját a Zászkaliczky családnak.

Nagytarcsa – A múlt század első felében id. Zászkaliczky Pál nagyapja, Blaskovits Oszkár volt a nagytarcsai lévita kántortanító. A kulturális örökség napjai keretében Németh Katalin igazgatási előadó meghívására gyermekkori emlékeiről tartott vetített képes előadást. Pali bácsi visszaemlékezésével nyerhettünk bepillantást a nagytarcsai evangélikusok múlt század eleji életébe. VIDEÓ!

Evangélikus énekeskönyvünk értékes kincsei Túrmezei Erzsébet diakonissza költőnő énekversei és énekfordításai. Nem „csupán” mi, hanem katolikus, református, baptista és metodista testvéreink is nagy szeretettel énekelik a Túrmezei-alkotásokat. Most, születésének százhatodik évfordulóján azzal a jó hírrel szolgálhatunk, hogy hagyatékának feldolgozása során célegyenesbe jutott a korábban nem ismert vagy énekeskönyvünkben nem teljes egészében közölt énekszövegeinek digitalizálása.

Budapest – Keresztvíztől szemfedőig – Emlékek a Rákos-menti evangélikusok életéből címmel kiállítás nyílt szeptember 21-én, tudatosan világi helyszínen, a Budapest XVII. kerületében működő Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A reformációi emlékév keretében megrendezett tárlat október 15-ig volt látható. Még mielőtt a mesélő tárgyakról kérdeztem volna a kiállítás két ötletgazdáját, ifjabb Zászkaliczky Pált és művészettörténész lányát, Annát, a Rákos-menti evangélikusok „beazonosításában” kértem segítségüket.

Rákoskeresztúr – A Vigyázó Sándor Művelődési Házban igen családias hangulatú, bensőséges kiállítást nyitottak meg a rákosmenti evangélikusok. A gyülekezet tagjai összegyűjtötték a reformáció ötszázadik évfordulójára mindazokat a személyes tárgyakat, amelyeket a gyülekezet életéből, családjaik emléktárgyaiként eddig otthonaikban őriztek, de most nyilvánosság elé tárták féltve őrzött kincseiket.

Túrmezei Erzsébet A kegyelem ege alatt című költeményének mottója Luther-idézet: „Isten az evangéliummal új eget von a hívők fölé. A kegyelem ege ez. Sokkal gyönyörűségesebb, mint a látható égboltozat.” A vers egyes sorai segítségével kísérjük végig Erzsébet testvér életét és hitvalló szolgálatát.

Szerkesztőségi értekezleten vetődött fel még december elején: ne csak áhítatokat kérjünk alkalmanként nyugdíjas lelkészeinktől, hanem időnként kérdezzük meg őket; például arról, miként élték meg a karácsonyokat a szülői házban és már felszentelt pásztorként. A terv a lapzárták izgalmában feledésbe merült, mígnem egy kolléganőnktől kaptam egy listát néhány névvel és elérhetőséggel. Sorra kerestem meg kérdéseinkkel mindazokat, akik szerepeltek a névsorban… Többen kedvesen elhárították a kérést (mert például épp kórházi kezelésről érkeztek haza), négyen viszont tollat ragadtak.