Vácegres – Hosszú volt a csend a templom falai között. Néha megzavarta ezt a természetellenes nyugalmat a betonkeverő, a kalapács és a fúró zaja, de a templom üres volt: padok és oltártér nélkül, szószék nélkül állt. Miután a nagy munka lezárult, újra megtelhetett a vácegresi evangélikusok szeretett temploma a szokásos berendezési tárgyakkal, no és persze magával a gyülekezettel: lélekkel és élettel. Sokak szerint soha nem volt ilyen szép templomszentelési emlékünnepünk, mint most.
2019 szep 16 - 10:24