Az egresiek öröme

Az egresiek öröme

Share this content.

Szöveg: Sághy Balázs, fotó: dr. Roncz Béla
Vácegres – Hosszú volt a csend a templom falai között. Néha megzavarta ezt a természetellenes nyugalmat a betonkeverő, a kalapács és a fúró zaja, de a templom üres volt: padok és oltártér nélkül, szószék nélkül állt. Miután a nagy munka lezárult, újra megtelhetett a vácegresi evangélikusok szeretett temploma a szokásos berendezési tárgyakkal, no és persze magával a gyülekezettel: lélekkel és élettel. Sokak szerint soha nem volt ilyen szép templomszentelési emlékünnepünk, mint most.

Talán azért, mert most nemcsak emlékeztünk, hanem Fabiny Tamás püspök és Mekis Ádám esperes szolgálatával újraszenteltelhettük Isten megújult házát. Egy nagyon kerek, örömteli ünnepi alkalomban lehetett része azoknak, akik velünk tartottak szeptember 8-án. A túlcsorduló templompadok, a gazdagító főpásztori igehirdetés, a kis templom falait szétfeszítő erejű éneklés, esperes urunk igei köszöntése, a vendég lelkészek áldó éneke, a gyülekezeti kórusok szolgálata, az ünnepi közgyűlés közvetlensége, az elhangzott beszámolók és persze a bőséges szeretetvendégség olyan ívet rajzolt ennek a délutánnak, ami sokunk retinájába és lelkébe örökre bevésődött. 

Persze megszólalt a kétszer kettő józansága is, hiszen egy ilyen alkalomnál a hálaadás és köszönet mellett a számadásnak is el kell hangoznia. Meg annak, hogy amikor az állami pályázati támogatást (közel 17 millió forintot) megnyertük, gyorsan rájöttünk, hogy a reményt viszont el is veszítettük, mert a 26 milliósra tervezett munkát csak 48-ért tudják elvégezni a vállalkozók. Arról sem hallgathatunk, hogy milyen sokat köszönhetünk az egyházmegye és az országos egyház vezetésének, akik ebben a kilátástalan helyzetben nem hagyták, hogy elbukjunk. Ennek a kicsiny, de lelkes közösségnek az ügyét kiemelt fontossággal tudták kezelni, és újabb forrásokat (végül egyházi oldalról 24 milliót) adtak hozzá a terv megvalósulásához. A számok bűvöletében maradva azt is megtudhattuk, hogy a gyülekezet (100 lélek) a saját erejéből 7 millió forintot adott össze a nagy cél elérése érdekében. De azért a sok köszönet, az emberi erőfeszítések méltatása után a nagy konklúzió mégis csak az lett, hogy mindez Istenünk kegyelmes vezetése, gondviselő szeretete nélkül nem jöhetett volna létre. Hiszen „ha az Úr nem építi a házat…”. 

SDG – Egyedül az övé a dicsőség, aki az állami és egyházi források mellett egy másfajta forrást is feltár előttünk. Jézus Krisztus lett a szeretetünk, az örömünk és az örök életünk forrása. Adja az Úr, hogy őrá, mint sarokkőre épüljünk tovább, és ne csak a templom, de a közösség is megújult lelkesedéssel hirdesse az evangéliumot. Így lesz a megújult templom valódi áldássá. Az élő kövek által.

A szerző domonyi lelkész.

Címkék: Vácegres - templom - áldás -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!