környezettudatosság

Budapest – Szombathely – Koltai Zsuzsával, az Ararát Teremtésvédelmi Munkaág koordinátorával a környezettudatosságról beszélgettek a Credo Rádió egyik adásában. A riportban hallhatunk arról is, hogy mióta kap igazán figyelmet a környezettudatosság, hogyan élhetünk zöldebben, és Koltai Zsuzsi arról is elmondja a véleményét, hogy vajon a koronavírus-járvány ideje alatt tudatosabbá váltak-e a témával kapcsolatban az emberek, jobban értékelik-e a természetet. Mi mindenre világít rá az elmúlt időszak és ennek mekkora ára van?

Budapest – Az Asztali Beszélgetések sorozat újabb részeként, a Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért című könyv kapcsán, az egyetlen Földért tenni vágyva ült egy asztalhoz Boldizsár Ildikó mesekutató, író, etnográfus és Kodácsy-Simon Eszter evangélikus teológus, hittanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője. A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. január 30-án megtartott beszélgetést Galambos Ádám moderálta.

Kezdetét vette a teremtés hete, melynek 2019-es témája a hála és felelősség, valamint a biológiai és ökológiai diverzitás védelme. A téma aktuálisabb, mint valaha, és nem is éri meglepetésként az embert, hiszen az elmúlt évben fokozottan feléledt a társadalomban a környezettudatosság utáni érdeklődés. Azonban ez sokaknál inkább pánikérzettel társul, mintsem tenni akarással. Vajon hajlandók vagyunk belátni saját felelősségünket és valóban a tettek mezejére lépni, vagy hagyjuk, hogy félelemeink megbénítsanak, és a közönyösség, esetleg a látszatmegoldások felé indulunk? Képesek vagyunk teljes fordulatot venni, ami kényelmetlenséggel és lemondásokkal is jár? Vagy elengedjük a fülünk mellett a sürgető üzenetet?

A világ másik feléről indult útjára 2011-ben a műanyagmentes július elnevezésű akció. Egy nyugat-ausztráliai település önkormányzati képviselője kezdeményezte azzal a céllal, hogy kevesebb szemét keletkezzen az egyszer használatos műanyagokból. Az akcióban részt vevőknek az a meggyőződésük, hogy kis változások összeadódva nagy eredményekre vezetnek. Magyarország két éve ismerhette meg a műanyagmentes júliust. Szerkesztőségünk két evangélikus lelkésznőt – nem mellesleg többgyermekes családanyát – kért arra, hogy vesse papírra a környezettudatos életmóddal kapcsolatos tapasztalatait.

Sosem védtem annál jobban a környezetet, mint ami a minimum elvárható egy embertől. Szelektíven gyűjtöm a szemetet, addig hordom a ruháimat, amíg ki nem nyúlnak, a használt elemeket és a sütőzsírt is speciális gyűjtőhelyekre adom le, a villanyt mániákusan lekapcsolom, és „az ételt nem dobjuk ki” vezényszó mellett nőttem fel. De úgy tűnik, még ez sem elég, és én szeretnék is ezen változtatni! Kezdetnek az öltözködésemet vizsgáltam át. Remélem, ez a személyes blogbejegyzés másokat is ösztönözni fog, és bátorítást jelent a hozzám hasonló kezdőknek.

Budapest – Civil teremtésvédelem? A valóság ismét meghaladta előzetes elképzeléseinket, amikor 2019. február 23-án hívők és nem hívők, civilek és egyháztagok gyűltek össze, hogy megbeszéljék egymással a környezettel való kapcsolatunk aktuális kérdéseit. A rendezvény ötletgazdája és főszervezője Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke volt, aki keresztényként maga is átéli e kettős hivatás sajátosságait.

Tömérdek édesség, hamar megunt játékok és szeméthalom-növelő csomagolások. Nem szükségszerű, hogy így teljenek az ünnepek! Adunk néhány tippet, hogyan teheted meghittebbé és nem utolsósorban környezetbarátabbá az ünnepi készülődést.

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, az IPCC friss jelentése – közvetlenül a teremtés hete után – azzal az eredménnyel állt elő, hogy bő egy évtizedünk maradt arra, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást, és a beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat visszafordítsuk. Mit tehetek én kisemberként? Mit tehet egy kis gyülekezet, egy kis egyház és egy kis ország?

Édentől keletre (a bűnbeesés következtében) az alma elízetlenedik. A gyümölcs, zöldség és gabona az ember verítékes munkájával terem. A gépevolúció és génmanipuláció pedig végképp nem kedvez az őseredeti ízek meglelésének. Hogyan gondozhatjuk magukban a paradicsomi képet azon a földön, ahol már szinte mindent leromboltunk? Hit és egészség című sorozatunk második részét közöljük.

Windhoek – „Gondolati kereteink megújítása, gazdaságunk átgondolása és közös céljaink újrafogalmazása” – ezeket nevezte Martin Kopp A teremtés – nem bocsátható áruba téma legfontosabb feladatainak a 21. században. Előadása a Lutheránus Világszövetség 12. nagygyűlésén, a namíbiai Windhoekben 2017. május 15-én hangzott el.