A találkozó szervezésében egyházunk részéről Szűcs Kinga és Koltai Zsuzsa vett részt. A közel nyolcvanfős résztvevői körnek a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara adott helyet Szűcs Boglárkának, a KRE Ökogyülekezeti Műhelye vezetőjének meghívására. A Teremtésvédelem és a környezetvédő mozgalom című, egész napos találkozó öt szervezet közös terveinek és erőfeszítésének nyomán jöhetett létre. Ez az öt szervezet a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért, az evangélikus Ararát Evangélikus Teremtésvédelmi Munkacsoport, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, a katolikus Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület és a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma volt. Az esemény maga pedig egy hosszabb együttműködés jelentős állomása, mely a Baptista Szeretetszolgálat és az Európai Unió finanszírozásával zajló Oikosz – Közös házban élünk elnevezésű pályázat részét képezi.

A programnyitó alkalmával elhangzott, hogy a globális ökológiai válság egyre több embert és közösséget ébreszt rá arra, hogy alapvetően kell átgondolnunk emberi és társadalmi viszonyainkat. Az ökológiai gondolat a magyar egyházakon belül is él, emellett a környezetvédő civil szervezetekben is sok keresztény tevékenykedik. Mind az egyházi, mind a civil mozgalmak aktivistáiban kérdések vetődhetnek fel: Hogyan tudjuk keresztény és környezetvédő identitásunkat egymást erősítve megélni? Mit jelent ma Magyarországon teremtésvédőnek lenni? Szüksége van-e egyházamnak arra, hogy környezetvédőként tevékenykedjem benne? Szüksége van-e a zöld civil szervezeteknek a keresztényekre?

A megnyitó után Teremtésvédelem versus környezetvédelem címmel három egyház képviselője tartott gondolatébresztő bevezetőket. Elsőként Béres Tamás az Ararát Munkacsoport részéről, az evangélikus egyház képviseletében osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. A környezetvédelem, természetvédelem és teremtésvédelem szavak összehasonlítása során a teológiai tanár elmondta, hogy bár mindegyik kifejezésben található némi feszültség az általuk kifejezett szemlélet és tevékenységi terület között, mégis mindhárom kiválóan alkalmas a közös munka kereteinek kifejezésére.

Karsay Eszter református lelkipásztor, a református ökogyülekezeti mozgalom alapító tagja sok személyes élményen és példán keresztül érzékeltette, hogy az egyházak értelmezésében a környezetért vállalt felelősség jóval többet jelent a szokásos értelmezéseknél. Ebben az igazságosság, a békesség szolgálata és a teremtett világért viselt felelősség együttesen jelenik meg a teremtés rászoruló tagjainak felkarolásaként.

Nobilis Márió adjunktus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára a zsinati és pápai megnyilatkozások tükrében adott hangot annak a véleményének, hogy a teremtés védelméért tett ökumenikus erőfeszítésnek nincs alternatívája. Ferenc pápa Laudato si' enciklikája az eddigi legzöldebb pápai körlevél, amelynek szellemisége jócskán kihat a katolikus egyház határain túlra is.

A bevezető előadások után két nagyon elgondolkodtató beszámoló hangzott el. Szűcs Boglárka arról beszélt, hogy milyen utat járt be, amíg a református egyház tagjaként elköteleződött a környezeti munka iránt. Szalay Tímea a Csalán Egyesület részéről pedig a saját, épp ellentétes útját mutatta be a hallgatóknak. Mindketten hitet tettek amellett, hogy a teremtés csodái iránti hívő figyelem különleges életszemléletet jelent.

Érdekes volt megtapasztalni, ahogy az elmondottak valósággá váltak a teremben. Az asztalon friss csapvíz állt, az előadók és résztvevők üvegpoharakból ihattak. Az ebédre elfogyasztható szendvicsek nemcsak szépek és jóízűek voltak, hanem a környékbeli helyi termelőktől származó alapanyagokból készültek.

A nap második részében a sokak által már nagyon várt gyakorlati szempontok megbeszélésére és megosztására került sor. Vetített képes bemutatót tartott szervezeteik múltjáról, működéséről, valamint rövid és hosszú távú terveiről Bánfalvi Német Andrea (Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület), Szűcs Boglárka (KRE Ökogyülekezeti Műhely) és Szűcs Kinga, az Ararát Evangélikus Teremtésvédelmi Munkacsoport vezetője. A beszámolók nyilvánvalóvá tették, melyek azok a nehézségek, amelyekkel a szervezetek nap mint nap szembesülnek, valamint kirajzolódott a teremtés hete programjainak szervezéséből kiinduló, majd egy évtizedes ökumenikus teremtésvédelmi együttműködés kiszélesítésének határozott igénye is. Az egyházi szervezetek beszámolóit a hallgatóság soraiból jelentkező civil és egyházközségi csoportok rövid bemutatkozása követte. A délután folyamán kibontakozó élénk eszmecsere világossá tette, hogy közös problémáink orvoslására nem lesznek elegendőek az egyéni megoldások, mindannyiunk „közös háza” akkor maradhat csak élhető és éltető tér, ha együtt tűzzük ki a célokat, és együtt is törekszünk az elérésükre.

Sajtóközlemény

A teremtett világ védelmének szükségességéről tanácskoztak a környezetvédő civil szervezetek és az egyházi közösségek képviselői Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen.

A Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért, a Csalán Egyesület, a Károli Gáspár Református Egyetem Ökogyülekezeti Műhelye, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Munkacsoportja és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület Oikosz – Közös házban élünk címmel közös projektet indított, amelyet EU-forrásból a Baptista Szeretetszolgálat támogat. A projekt célja a különböző felekezetekben és a zöld civil szervezetekben tevékenykedő környezetvédők együttműködésének erősítése. A program keretében szombaton megrendezett találkozó célja volt, hogy neves teológus előadók segítségével rávilágítson a teremtésvédelem és a környezetvédelem összefüggéseire, illetve hogy bemutassa a teremtésvédelemben dolgozó szervezetek tevékenységét, aktivistáik dilemmáit.

„Az ökológiai válság sürget minket, hogy radikálisan alakítsuk át a társadalmi-gazdasági viszonyainkat, fogyasztási szokásainkat. Ez nem valósulhat meg erkölcsi és gondolkodási megújulás nélkül. Az egyházi közösségek kovászként szolgálhatnak ebben a folyamatban. Azért fogtunk össze különböző civil szervezetek és egyházi csoportok, hogy megerősítsük a teremtésvédelmi gondolatot az egyházakban és a társadalmi mozgalmakban” – mondta Farkas István, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért projekt vezetője.

A projektben jelentős szerepet kapnak a magyarországi egyházakon belül működő teremtésvédelmi csoportok.

Bánfalvi Német Andrea, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület munkatársa szerint: „Az egyesületünk küldetése, hogy a hivatalos egyházi szervezetek kezdeményezéseivel teljes összhangban, mintegy arra adott, »alulról jövő« válaszként, kihasználva a társadalmi környezetben civil szervezetként adódó mozgásteret, népszerűsítse és segítsen átültetni a gyakorlatba az egyház tanításának megfelelő környezettudatos gondolkodás- és cselekvésmódot. Az egyesület alapszabályában megfogalmazott célja, hogy a magyar katolikus közösségek teremtésvédelmi elkötelezettségét – minél szélesebb körrel együttműködve – az egész társadalom javára növelje.”

Szűcs Boglárka, a Károli Gáspár Református Egyetem Ökogyülekezeti Műhelyének referense hangsúlyozta: „A Magyarországi Református Egyház teremtésvédelmi programjaként mindent megteszünk azért, hogy felébresszük a felelősséget és tenni akarást gyülekezeteinkben és híveinkben, mert ahogy Luther Márton mondta, mi is azt gondoljuk, hogy ha csak egy napig tart is a világ, akkor is ültessünk egy almafát. Fontosnak érezzük rávilágítani arra az Albert Schweitzer-i gondolatra, miszerint: »Az ember irányítja a természetet, mielőtt megtanult volna uralkodni önmagán«, mert a problémák etikai gyökerének feltárásában nekünk, keresztényeknek kulcsfeladatunk van.”

Szűcs Kinga, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Munkacsoportjának elnöke kiemelte: „Mint ahogyan a nevünket adó Ararát-hegység az újrakezdés szimbóluma, úgy jutott most szervezetünk az újrakezdés fázisába, hogy a teremtett világ iránti elkötelezett és felelős gondolkodás a Magyarországi Evangélikus Egyház egészének kiemelt ügyévé, valamint a mindennapi egyházi élet formálójává váljon. Ebben a folyamatban fontos szempont és inspiráció számunkra a testvéregyházakkal és a civil zöld mozgalommal való együttműködés.”

Az egyházi csoportok mellett környezetvédő civil szervezetek is részei a projektnek.

Szalay Tímea, a veszprémi Csalán Egyesület elnöke aláhúzta: „A természetben való együttműködések mintájára jó volna megtanulnunk, hogyan tegyük harmonikussá kapcsolatainkat embertársainkkal, közösségeink között és végül, de nem utolsósorban a teremtett világ minden résztvevőjével. Ha ezen az úton járunk, mindenképpen jó irányba haladunk.”

Az elkövetkező másfél évben ötvennél több rendezvény – előadások, találkozók, kiállítások, zarándoklatok – valósul meg. Aki csatlakozni akar az összefogáshoz, a www.tff.hu oldalon megtalálhatja a szervezők elérhetőségeit.