rendszerváltás

Harminc éve alakult újjá egyházunk zsinata

Harminc évvel ezelőtt került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház újraalakuló zsinatának megnyitó istentiszteletére, és az azt követő ülésre, 1991. június 8-án. A Budapest–Fasor evangélikus templomban megrendezett alkalmat a Zákeus Média Centrum rögzítette.

Vajon Jézus mit szólna a mai kapitalizmushoz?

Soha nem volt még egy olyan ügy, rendszer, ideológia, eszme vagy bármi, ami ahhoz hasonló egységbe kovácsolta volna az emberiséget, mint a jelen globális gazdasági rendszere. Létezhetnek etnikai, vallási, nemzeti, ideológiai vagy bármely ellentétek is a népek között, egy valami közös: a kapitalizmus és a fogyasztás. Hiszen „mindenkinek” az az érdeke, hogy a termék fogyjon… Emellett – keserű paradoxonként – talán még soha nem volt ember és ember ennyire távol egymástól gazdasági (anyagi) szempontból, mint ma.

Egy mondat a zsarnokságról, egy mondat a szabadságról

„Magyarország 1100 éves történetének egyik legjelentősebb éve 1989” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján és a kiállítás nyitó szövegében. A harmincadik évfordulón a múzeum számos rendezvénnyel emlékezett meg erről az esztendőről, amelyek között a legtöbb embert megmozgató, leglátványosabb a Közös időnk című közösségi kiállítás volt. A partnerintézmények, magángyűjtők, ismert emberek és – ami a legszebb – magánszemélyek, múzeumlátogatók által gyűjtött tárgyakból, fényképekből, dokumentumokból és történetekből a múzeumok majálisán nyílt a tárlat, amelyet az év során tovább alakítottak. Ez az anyag adta az alapját az idén februárban megnyílt időszaki kiállításnak.

Kelet-Nyugat és a bajor zsinat – 27 éve történt

1987 után országunk és egyházunk „rendszerváltoztatási kísérletei” sodrában nagy jelentősége volt az európai kelet-nyugati kapcsolatok erősödésének. Ennek keretében kapott meghívást egyházunk a Bajorországi Evangélikus Egyháztól, hogy lépjünk testvéregyházi kapcsolatra és küldöttséget hívtak meg az egyház zsinatának 1992. november 23-án Schweinfurtban tartott ülésére, bemutatkozásra.

Hálaadás és eufória a kényszerszünet után

A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1989 szeptemberében nyitotta meg újra a kapuit egyházi intézményként, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium néven. Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspökkel, valamint fasori öregdiákokkal – Liptay György vegyészmérnökkel, egyetemi tanárral és Vitális György aranydiplomás geológussal – elevenítettük fel a régi Fasor szellemiségét, az újraindulás előkészítésének történetét és a gimnázium újranyitását.

Isten igéjét nem lehet örökre befalazni

Megrendítő esemény részesei voltunk 1989. szeptember 2-án: újraindult a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, és ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni.

Isten igéje örökké megmarad – Harminc évvel ezelőtt indult újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Harminc évvel ezelőtt, 1989. szeptember 2-án megrendítő esemény részesei voltunk Budapesten: újra tanévnyitó istentiszteletet és ünnepséget tarthattunk a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Magam boldogan kezdtem akkor ott a hitoktatói munkát. A több Nobel-díjast is felnevelt híres „Fasor” 37 éves kényszerszünet után nyithatta meg kapuit. A kommunizmus alatt egyedül az evangélikus egyháznak nem maradt iskolája, ezért aligha csoda, hogy arra a közel négy évtizedre, mint a pusztai vándorlás idejére emlékezünk. Nem voltunk szabadok, ráadásul a Vörös-tengeren is át kellett kelni…

Roszík Gábor és Beer Miklós kapta idén a Magyar Szabadságért Díjat

Gödöllő – Az elismerést idén Roszík Gábor evangélikus lelkész, rendszerváltó politikus és dr. Beer Miklós, a Váci egyházmegye püspöke vehette át.

Emlékezzünk! – Pozsgay Imre lavinát indított el egykori nyilatkozatával

1989. január 28-án Pozsgay Imre nyilatkozata 1956-ról mint népfölkelésről óriási belpolitikai változást hozott hazánk és benne az egyházak élete számára. Hosszan lehetne elemezni az úgynevezett 1956-os események történeti előzményeit és következményeit, és az értékelések, geopolitikai-társadalmi kutatások még ma sem fejeződtek be.

Baljós árnyak – evangélikus egyház és állam Trianontól a rendszerváltásig – Állam és evangélikus egyház, 2. rész

Állam és egyház viszonya napjaink egyik legtöbb vitát és ellenérzést kiváltó kérdése. A Kötőszó blog cikksorozatában ennek a szövevényes kapcsolatnak és történelmi tapasztalatoknak járunk utána Kertész Botond történész segítségével. Sorozatunk második részében a magyar állam és az evangélikus egyház viszonyáról lesz szó – Trianontól a rendszerváltásig.

Oldalak

Feliratkozás RSS - rendszerváltás csatornájára