szabadság

„Magyarország 1100 éves történetének egyik legjelentősebb éve 1989” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján és a kiállítás nyitó szövegében. A harmincadik évfordulón a múzeum számos rendezvénnyel emlékezett meg erről az esztendőről, amelyek között a legtöbb embert megmozgató, leglátványosabb a Közös időnk című közösségi kiállítás volt. A partnerintézmények, magángyűjtők, ismert emberek és – ami a legszebb – magánszemélyek, múzeumlátogatók által gyűjtött tárgyakból, fényképekből, dokumentumokból és történetekből a múzeumok majálisán nyílt a tárlat, amelyet az év során tovább alakítottak. Ez az anyag adta az alapját az idén februárban megnyílt időszaki kiállításnak.

Nádas Alexandra Kikötések névre keresztelt sorozatán stilizált bárkák, a bárkákban utazó emberalakok és házmotívumok szerepelnek. A hajók és a figurák többnyire gézszerű kötésekkel vannak betekerve, illetve világos árnyalatú (hajó)kötelek kapcsolják őket – szintén stilizált – póznákhoz vagy a képtérből kikerülő pontokhoz.

Budapest – „Minden politika – de a politika nem minden! És valahol itt nyílik fel számomra a keresztény szabadság igazi értelme" – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István püspök hétfő este a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A „keresztény szabadság" fogalma egykor és most címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke mellett Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, valamint Molnár Attila Károly és Hörcher Ferenc eszmetörténészek vettek részt.

A tanév végével legtöbb helyen a gyülekezeti alkalmak is „szabadságra mennek”. Az egyházi élet azonban nyáron sem áll meg. Lelkészeink a legnagyobb forróságban is folyamatosan szolgálnak; kinek több, kinek kevesebb a teendője. De mikor és hogyan tud a nyáj pásztora pihenni? Egyházunk néhány lelkészét kérdeztük arról, mivel tölti a nyarat, mennyire figyel oda tudatosan a kikapcsolódásra, megtervezi-e a szabadságát.

Budapest – A Magyar Média Mecenatúra Program által támogatott Vallás és szabadság sorozatban Isó Gergely beszélt a mártírsorsú püspökről, Ordass Lajosról.

Iszlámábád – A pakisztáni legfelsőbb bíróság 2019. január 29-én elutasította a felmentő ítélet elleni fellebbezést, ezért a káromlásért korábban halálra ítélt keresztény édesanya végre elhagyhatja az országot, ahol a szélsőségesek fenyegetése miatt nincs biztonságban az élete.

Talán tízéves lehettem, mikor édesapám először mesélt nekem 1956. október 23-ról. Ez a nyolcvanas évek legelején volt, amikor még a „ruszkik” a nyakunkon voltak, naponta láttam buszaikat, katonai autóikat az utcán masírozni. A kommunizmus látszólag ereje teljében tündökölt, ’56-ról csak mint ellenforradalomról volt szabad beszélni. A rendszer elleni lázadásom gyakorlatilag abban merült ki, hogy nem igen voltam hajlandó oroszul tanulni. Ez látszódott is a bizonyítványomon.

Budapest – Mit jelent a félelem, és miért kezeljük tabuként? Hogyan manipulál minket a média, és mi kéne ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni egymással? Mennyire akarjuk magunkat megismerni, és mennyire élünk a komfortzónánkon belül? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk a több mint húsz országból tudósító riporterrel, a Félj bátran című, nagy sikerű könyv szerzőjével, a Prima Primissima díjas Al Ghaoui Hesnával.

A Szabadság-imák kezdeményezés 2017. október 18-án indult el. A szervezők célja egy olyan imasorozatot tartani, amelyben a legkülönbözőbb vallási háttérből érkező vagy vallástalan embereknek keretet biztosítanak ahhoz, hogy ne maradjanak magukra félelmeikkel, elkeseredettségükkel, szomorúságukkal. A kezdeményezés múltjáról és jelenéről számolt be Kertai-Szabó Ildikó és Verebics Petra.

„Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult: »Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.«” (Jn 8,31–32)