örökbefogadás

Egyre többen élnek az örökbefogadás lehetőségével, és vállalják az esetleges kockázatokat, valamint a hosszú várakozási időt, ami gyakran minimum két év. Rizikókról, félelmekről, és a mindezt fölülíró örömről beszélgettünk Petrával és Csabával, akik mindkét gyermeküket örökbe fogadták.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, a felvilágosodás korának híres pedagógusáról, iskolaalapító reformeréről kapta a nevét a gödöllői Tessedik Sámuel Alapítvány 1991-ben. A Roszík Gábor evangélikus lelkész által létrehozott alapítvány keretében az évek során széles körű diakóniai alap- és szakszolgálati intézményrendszer jött létre. Evangélikus egyházi intézményeket bemutató riportsorozatunkban ez alkalommal a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat nevet viselő hálózat sokrétű tevékenységével ismerkedhetnek meg olvasóink.

A 2003-ban alakult Fészek Alapítvány célja, hogy támogassa a gyermekét örökbe adni szándékozó, várandós édesanyákat és az örökbefogadó szülőket nyílt típusú örökbefogadási eljárás során. Katona Andrea és önkéntes munkatársai mindent megtesznek, hogy a megszülető baba biztonságos közegre és befogadásra találjon – akár vér szerinti családjában, akár örökbefogadó szülőknél.

Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa befogadószülőket keres menekült gyermekek befogadására, a gyerekekről való átmeneti gondoskodás céljából. A gyerekkorú menekültek és kiemelten a kísérő nélküli kiskorú menekültek különösen sérülékeny csoport. Minden támogatást meg kell kapniuk ahhoz, hogy a vándorlásból adódó veszélyeztetettség csökkenjen. A kiskorú menekültek potenciális áldozatai lehetnek az emberkereskedelemnek, prostitúciónak, szervkereskedelemnek. A magyar állam területén tartózkodó minden kiskorút megillet a gondoskodás és a védelem, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű.

Budapest – Vajon ki fogadna ma örökbe egy néma és vak cigány kisfiút? Vagy egy Down-szindrómás kisbabát? Esetleg három óvodáskorú roma testvérpárt? Magyarországon a mintegy húszezer gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek fele örökbe adható lenne, ámde három év felett már nem kellenek senkinek. A velük kapcsolatos előítéleteket oldja az a nemrég megjelent interjúkötet, melyben olyan szülők is megszólalnak, akik a legkitaszítottabbakat vállalták fel egy életre.

Budapest – Őszintén az örökbefogadásról – ez is lehetne a címe annak a tizenhárom interjúból álló kötetnek, mely a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg. A családok történetét bemutató könyv rámutat arra, hogy az örökbefogadás milyen nehézségeket, várakozásokat és örömöket rejt magában. Az evangelikus.hu a könyvbemutatón járt.

Elénk tesznek egy fotót, amelyről egy angyali szépségű, gyaníthatóan roma származású, félszeg kislány tekint ránk. Utána pedig megtudjuk, hogy a hároméves gyermek még nem szobatiszta, lényegében nem tud beszélni, és nincs olyan szakember, aki felelősséggel azt merné állítani, hogy valaha is maga mögött hagyja majd ezeket a problémákat. Tessék dönteni: kell, vagy sem? Durva így ez a kezdés? Az. De csak annyira, mint maga az élet s annak is az a sorsfordító pillanata, amikor az örökbe fogadó, reménybeli szülőknek el kell dönteniük: magukra vesznek-e két ekkora keresztet? Kell-e nekik Timi?

Balatonszárszó – Különös örökbefogadást mesélt el Papp Béláné Sáringer Gizella, azaz Gizi néni 2011 nyarán a pesterzsébeti evangélikus gyülekezet balatonszárszói evangélizációs üdülésén. Hogyan változik a szőke kék szemű lányka fekete hajú cigány fiúcskává? Az egyszerű asszony bölcsen döntött. Saját elgondolását hagyta átíratni a kölcsönös megszeretés ajándékával.