kitelepítés

Balogpádár – Az 1947-ben kitelepített, főként evangélikus vallású magyar családokra, valamint az első és második világháborúban hősi halált halt katonákra emlékeztek meg a Rimaszombattól 10 km-re északra, a nyelvhatáron fekvő balogpádári evangélikus templomban. Az ünnepi istentiszteletre a gyönyörűen feldíszített templom zsúfolásig megtelt mindazokkal, akik kötődnek a faluhoz.

Budapest – Bár a pártállam a fővárosi volt arisztokráciát szembe akarta állítani a vidéki módos parasztsággal, terve mégsem sikerült, ugyanis az emberek inkább szolidárisak voltak egymással, mintsem ellenségesek. Köbel Szilvia, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) tudományos főmunkatársa a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség és a Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség kitelepítési jegyzékeit kutatva a Honukban otthontalanok konferenciakötetbe írt tanulmányában mutatta be a pártállami rendszer embertelen és egyházellenes tevékenységét. A tudományos főmunkatárssal a budapesti kitelepítésről, az egyházvezetésről, egyéni sorsokról és a pártállami diktatúra hatásairól is beszélgettünk.

Budapest – „Az is egyfajta lázadás, ha más vagy, mint a többség!” – mondja a szlovák evangélikus identitására büszke Kiszely András. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának munkatársát a ma is élő békéscsabai szlovák hagyományokról, a nemzetiségi létről, a város történetét bemutató képregényről és a fiatalok megszólításáról is kérdeztük.

Békéscsaba – 2018. április 18-án, szerdán délután vetélkedőt rendezett diákjainak a békéscsabai evangélikus gimnázium a Felvidékről kitelepítettek emléknapjának (április 12.) apropójából.

Ágfalva – Az ágfalvi németek kitelepítésének – vagy ahogyan a magyarországi németek nevezik –, elűzetésének 72. évfordulójára emlékeztünk 2018. április 14-én az ágfalvi evangélikus templomban és a mellette lévő Luther téren. Az idei volt az első év, hogy senki nem jött el a kitelepítettek közül a falu – évről évre megtartott – rendezvényére.

Ecseny – Ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg az Ecseny és Környéke Evangélikus Egyházközség tagjai a reformáció ünnepéről 2016. október 31-én. Az istentiszteletet Németh Mihály lelkész és Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna, a Somogy–Zalai Egyházmegye esperese (korábbi ecsenyi lelkész) tartotta.

Az alábbiakban közreadjuk Tóth Ágnes Kitelepítések, egyházak, identitás – Az evangélikus egyház törekvései nem magyar anyanyelvű hívei védelmében 1945-1948. című tanulmányát, amely megjelent a Felekezetek, egyházpolitika, identitás című könyvben, 2008-ban.

Budapest – Ötödik évfolyamához érkezett idén a Budavári Evangélikus Szabadegyetem, amelynek szezonnyitó előadását Tóth Ágnes történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa tartotta, 2016. szeptember 5-én. A téma kivételesen érdekesnek ígérkezett: a Magyarországon élő német kisebbség kitelepítése és a Magyarországi Evangélikus Egyház fellépése a jogsértések ellen.

Az elválás mindig fáj. Különösen akkor, ha nincs indoka, különösen akkor, ha végleges. Amikor pedig nem is sejtjük, hogy többet nem látjuk azt, aki hozzánk tartozott, akkor a visszatérés várásában lassan felőrlődünk. A kitelepítés erőszakos, megmagyarázhatatlanul váratlan eseménysora, az elszakítás a hazától, a szülőföldtől, az otthontól és mindattól, ami az élet természetes részét alkotta, kimondhatatlanul fájdalmas volt.

Sopron – A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata áprilisban országos emlékezéssorozatot indított annak emlékére, hogy 70 éve közel negyedmillió magyar állampolgárnak kellett elhagynia hazáját csak azért, mert német volt az anyanyelve. E projekt keretén belül Baranya megyében összeállítottak egy 50 kilós batyut olyan tárgyakból, amelyeket az elűzött emberek 70 éve vittek magukkal az ismeretlenbe. Ez a batyu országszerte kilenc hónapig több mint harminc iskolába jut el azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kollektív büntetés embertelenségére.