irodalomtörténész

Nagytarcsa – Dr. Reisinger János irodalomtörténész Ady Endre költészetéről tartott az elmúlt héten előadást Nagytarcsán. Az irodalomtudomány kandidátusa (MTA) 35 éve tart ismeretterjesztő előadásokat a Kárpát-medence különböző településein, bemutatva a magyar költészet és képzőművészet legjelesebb darabjait vagy kellőképpen nem méltányolt alkotásait. Ady Endre halálának évfordulóján ezzel az előadással emlékezünk a költőre, és az Evangélikus Élet magazin témába vágó cikkét is közreadjuk.

Szabó András irodalomtörténész, egyetemi tanár idén két elismerést is átvehetett: az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Apáczai Csere János-díjat, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemtől az Év Publikációja Díjat. A Károli-egyetem professzorával Apáczairól, a wittenbergi diáktársaságról és a régi magyar irodalom folyamatosan felbukkanó forrásairól beszélgettünk.

Budapest – A nemzeti ünnep 170. évfordulójának előestéjén a forradalmi eseményekről és nemzetközi összefüggéseikről, a márciusi ifjakról és utóéletükről, 1848 kultuszáról beszélgettek az Asztali beszélgetések résztvevői, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Csorba László és Hermann Róbert történészek.

Budapest – Perényi Péter, a 16. század egyik legjelentősebb államférfija hányatott, személyes sorsának megpróbáltatásaira ismert rá a Biblia egymással összecsengő, ó-, illetve újszövetségi történeteiben – állítja dr. Téglásy Imre. Az irodalomtörténésznek a Budavári Evangélikus Szabadegyetemen (BESZ) tartott előadását a régi zenét autentikus hangszereken megszólaltató Tabulatúra együttes muzsikája gazdagította.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezésében jubileumi előadássorozatra kerül sor minden hónap utolsó csütörtökén a Deák téri Evangélikus Országos Múzeum előadótermében. 2017. október 26-án dr. Horváth Géza irodalomtörténész, egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem) tartott előadást Luther bibliafordítása és a német irodalom címmel.

Budapest – Kálvin tér, májusi délelőtt. Megállok a templom előtt, a nagy reformátor szobránál. Ott áll a városi zajban, nézi a siető embereket. Azután megyek tovább, a Ráday utca csupa kávézó és étterem. Pár lépés csak, és benézek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára, a Bibliás könyvesboltba. Innen indulok Szabó Andráshoz, a bölcsészettudományi kar professzorához. A régi könyvekkel, képekkel teli szobában új kötetéről kérdeztem, amelyben a wittenbergi magyar diáktársaság szerepéről írt, a lázas mindennapokról. Legelőször a közelgő reformációi jubileumról faggattam, az eltelt ötszáz esztendőről.

Nemrégiben jelent meg Szigethy Gábor irodalomtörténész Időtörés című könyve, amelyben megélt élményekről, találkozásokról, emlékekről vall, máskor családi dokumentum, öröklött kézirat, régi újság, plakát vagy színházjegy a titkokat őrző múltdarab. Esszéiben ismert vagy elfeledett személyekre terelődik a figyelem a sorsfordító 20. században. Az íróval beszélgettünk.

Budapest – Reisinger János irodalomtörténész Győzelmes reformáció címmel tart előadássorozatot a Benczúr utcában. 2015. október 31-én előadásának címe: Miért éppen 95 tételt szögezett ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára (1517. október 31.) volt. VIDEÓ!