perselypénz

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa rövid határidejű és gyors elbírálású pályázatot hirdetett – immáron második alkalommal – a gyülekezetek számára, a járványügyi helyzet miatt elmaradt perselypénzek pótlására. A napokban lezárult második pályázat eredményeiről kérdeztük Németh Zoltánt, a gyülekezeti és missziói osztály vezetőjét.

Budapest – Prőhle Gergely országos felügyelő, valamint Fábri György, Font Sándor és Mészáros Tamás egyházkerületi felügyelők kéréssel fordultak az evangélikus gyülekezetek felügyelő, presbiter, gondnok és sáfár testvérei, valamint minden aktív gyülekezeti tag felé. Levelüket az alábbiakban olvashatják.

Kaposvár – Anyagilag komoly bajba kerülhetnek a kisebb somogyi gyülekezetek. A járvány miatt már egy hónapja nem lehet látogatni a templomokat, ezért a perselyek is üresek. Pedig a kiesett összegre nagy szükségük lenne a közösségeknek, hiszen gazdálkodásuk és a lelkészek fizetésének egy részét is ebből fedezik.

A vasárnapi perselypénz és az egyházfenntartói járulék összegének csökkenése vagy épp növekedése biztos fokmérője egy gyülekezet iránti elkötelezettségnek. Legalábbis volt eddig. Ugyanis bár a legtöbb közösségben a rendszeres adományok összege csökken, ma már ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy többen fordítanának hátat a templomnak, hanem inkább az adományozási szokások átalakulását jelzi.

Egy lelkész félve beszél a pénzről, mert ha sokszor hozza szóba, akkor anyagias, ha nem foglalkozik vele, akkor hanyag, ha nem képes a számlákat kifizetni, akkor élhetetlen. A függetlenség záloga vagy csak egy szép régi szokás a perselypénz? Jakab Bélát, az Óbudai Evangélikus Egyházközség, Kovács Erzsébetet a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet és Mesterházy Balázst, a harkai evangélikus gyülekezet lelkészét kérdeztük a perselypénz eredetéről, gondjairól, fontosságáról.