Ágostai Hitvallás

„Az egyház” – mennyi minden van ebben a fogalomban. Ki ezt érti alatta, ki azt. Egyfajta pavlovi reflexként szinte mindenkiben megjelenik egy kép, egy hangulat, egy érzés vagy valamilyen vélemény „az egyházzal” kapcsolatban. Az utóbbi időben pedig sajnos „az egyház” csak akkor tematizálódik, amikor valami gáz van. Pénzügyi támogatások, le- és felminősítések, molesztálás, elítélés, tiltakozás… Mintha „az egyház” nem is lenne más, mint egy nagy „nem” vagy egy tilos jelzés. Azok viszont, akik elkötelezett tagokként ott vannak a hétköznapok egyházában, pontosan tudják, hogy mennyi mindent kaptak és kapnak „az egyház”-tól.

1530. június 25-én (szombaton), az ágostai birodalmi gyűlésen olvasták fel a Confessio Augustana latin nevet viselő 28 hitcikkből álló iratot. Az Ágostai Hitvallás emléknapjának evangéliuma áll előttünk ez évben az Útmutató reggeli igeszakaszában, s ebben Urunk így bátorít: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.” (Mt 10,32)

1530. június 25-én, szombaton az ágostai birodalmi gyűlésen olvasták fel a Confessio Augustana latin nevet viselő, 28 hitcikkből álló iratot. Az Ágostai hitvallás emléknapjának evangéliuma áll előttünk ez évben az Útmutató reggeli igeszakaszában, s ebben Urunk így bátorít: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.” (Mt 10,32) A nem Melanchthontól származó Előszó felett álló zsoltárvers az első hivatalos kiadás címlapján az ünnep vezérigéje lett: „Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent.” (Zsolt 119,46) De miről is szól a világ evangélikusságának egyik legfőbb, mértékadó hitvallása?

Budapest – A reformáció kezdetének félévezredes jubileumán, június 25-én, az Ágostai Hitvallás emléknapján hálát adhatunk Istennek nemcsak az evangélium újbóli térnyeréséért, a szentségek helyes értelmezéséért, hanem mindenekelőtt a megigazulás kérdésének hangsúlyos megfogalmazásáért.