A különböző kutatások alapján a kínai társadalomban egyidejűleg jelentkezik egy egyre szélesebb teret foglaló értékkrízis és a vele párhuzamosan megjelenő szakrális éhség. Következésképp a különböző vallások, így a kereszténység is kifejezetten dinamikusan növekszik az országban, mert válaszokat és reményt tud adni az identitásukat kereső százmilliók számára. 

Jelenleg évről évre mintegy hét százalékkal nő a keresztény hívek száma az ázsiai országban. Ez elementáris erejű növekedésnek számít. A kereszténység ilyen mértékű terjedésére utoljára talán a Római Birodalomban volt példa a Krisztus utáni első két évszázadban. Vannak, akik azt vizionálják, hogy 2030-ra Kína lesz a világ legnagyobb keresztény lakossággal rendelkező országa, mintegy kétszázötven- vagy akár négyszázmillió hívővel. (A számokkal mindenütt csínján kell bánnunk, hiszen a hivatalos egyházak mellett a „földalatti” egyházak taglétszámai nem ismertek pontosan.) Ez az intenzitás az európai és benne a mi magyar fülünk számára hihetetlen számokat jelent. A kínai Krisztus-hívők már most is a lakosság közel hét százalékát alkotják, de ez csak becsült érték. Kevésnek tűnik? Nem az. Hiszen az ázsiai ország összlakossága 1,3 milliárd fő. Legalább százmillió emberről beszélünk, de egyes becslések a százharminc-száznegyven milliós létszámot tartják inkább valósnak. A növekedési ütemet jól mutatja, hogy 1998-ban még tizenegymillió volt a kínai keresztények száma. Egy emberöltő alatt ment végbe tehát a tízszeres növekedés!

A cikk itt folytatódik.