A Szent Egyed közösség szerte a világon karácsony napján ebédre hívja szegény barátait, hogy terített asztaloknál együtt ünnepeljék Jézus születését. Január elsején pedig, Ferenc pápa békevilágnapra írt üzenetét hirdetve, szerte a világon arra hívja az embereket, hogy lépjenek ki otthonaikból, fáklyás felvonulással és imádsággal emlékezzenek a háborúban szenvedő országokra.

A budapesti felvonulás a Salkaházi Sára-emléktáblától indult, mely a vértanú nővérről elnevezett dunai alsó rakparton található, és az Egyetemi templomnál ért véget ökumenikus imádsággal, amelyen Bíró László püspök mondott beszédet, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Aaron Stevens, a Szent Kolumbán skót presbiteriánus egyházközség lelkésze szolgált imádsággal.

A rakparton gyülekező felvonulóknak felolvasták a Szent Egyed közösség békekiáltványát, amely minden évben Ferenc pápa békevilágnapi üzenetéhez kapcsolódik. Idén a béke 51. világnapjára A migránsok és a menekültek: békét kereső nők és férfiak című üzenettel fordult a Szentatya a hívekhez.

„Ma minden közösségünk a világ számos városában úgy érzi, hogy szükség van az együttélés kultúrájának megteremtésére annak érdekében, hogy ne csak a gazdaság, hanem a szolidaritás globalizációja is megvalósuljon” – válaszol az üzenetre a Szent Egyed közösség kiáltványában. A migránsok és menekültek befogadása ma a világ valamennyi pontján központi jelentőségű a béke építése szempontjából. A közösség más egyházakkal és kormányokkal együttműködve létrehozta a menekültek befogadásának ellenőrzött, legális és biztonságos módját három európai országban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban. „Ma, január 1-jén a békének ezzel a lépésével kezdjünk meg itt is, ahogyan a világ megannyi pontján, egy munkával, barátsággal és reménnyel teli új esztendőt. Ezt kérik tőlünk mindazok, akik emberhez méltó életet keresnek; akik a háborúk és az erőszak elől menekülnek; de azok a szegények is, akik városainkban élnek; és velük együtt azok, akik egy igazabb és emberibb világra vágynak. Legyen béke az egész földön!” – zárul a kiáltvány, amelynek felolvasását követően a békemenet fáklyákkal, gyertyákkal és a háborúban szenvedő országok nevét hirdető táblákkal elindult a Váci utcán át az Egyetemi templom felé.

A templomban Marton Zsoltnak, a Központi Szeminárium rektorának köszöntését követően Szőke Péter, a Szent Egyed közösség vezetője nyitotta meg az imaórát. „Jaj a világban, ha az egységesülést a népek az egyházakon kívül találják meg” – idézte Athenagorasz konstantinápolyi pátriárkát, és hozzátette, hogy ma a pénzmozgás, az információ és a kereskedelem – a fegyverkereskedelem, a háború is – globalizálódott, és ezzel együtt globalizálódott a közöny is.

A háború elől menekülők ezért sokszor lezárt határokkal találkoznak. A testvériesség, a szolidaritás globalizációja még várat magára, pedig a pápák VI. Páltól kezdve ezt kérik, és ezt kérik a szenvedők is. Nekünk, keresztényeknek a feladatunk lelket adni a globalizációnak. Ferenc pápa idézi Szent II. János Pált, aki szerint a béke ügyét nem elég a stratégákra bízni. A béke nyitott műhely, amely a kézműveseire vár, és amelyben mindenkire szükség van: minden hívő és jóakaratú embernek jut benne munka, a bevándorlóknak is. A menekültek nem üres kézzel érkeznek, sok bátorságot, energiát, képességet hoznak magukkal. Tegyük városunkat a béke műhelyévé! – hirdette a felvonulás. Nagy hatalmat kaptunk a közénk születő Úrtól: az imádság hatalmát. Lehetünk a béke alázatos kézművesei a béke műhelyében, ahol az első munkánk az imádság – tette hozzá Szőke Péter.

Bíró László püspök a Jelenések könyve (Jel 21,1–8), az új ég és új föld eljövetele olvasmánya köré fűzte gondolatait. János a száműzetésben felnéz az égre, felujjong és meglátja a mennyei Jeruzsálemet, az órát, amikor az Úr letöröl minden könnyet. Nem utópisztikus látomás ez, hiszen a felelősségről is beszél – magyarázta a püspök. – Széteső világunkban, ahol sok háború dúl, imádkozunk az új égért és új földért – amely felülről ereszkedik, de nem nélkülünk valósul meg.

Bíró László Ferenc pápának az Újragondolni Európát című konferencián elmondott beszédét idézte. Ebben a Szentatya felhívta a figyelmet, hogy a média nem a személyről, hanem kvótákról, szavazatokról beszél, és amikor háborúról beszélünk, akkor mi sem személyekre gondolunk, pedig mindenütt személyek vannak jelen. A szónok hangsúlyozta: az ember személy, és közösségben létezik, találkozásokra, párbeszédre van szüksége. Szintén Ferenc pápát idézve hangsúlyozta a püspök, hogy a régi agorában, a téren mindig ott volt a templom is, amely utalt az ember transzcendens irányultságára. Napjainkban ezt a transzcendens dimenziót az ember elveszítette. Pedig éppen a párbeszédből és egymás méltóságának tiszteletben tartásából születik meg a szolidaritás, a segítés vágya – mert amikor az ember az imádságban Istennel beszél, megéli saját méltóságát és a tőle távol élők méltóságát is – zárta gondolatait Bíró László püspök, majd a béke kézfogására hívta a híveket.

A beszédet követően egyenként felolvasták a föld háborúktól, polgárháborúktól és más konfliktusoktól szenvedő országainak nevét, s az értük mondott könyörgések után gyerekek egy-egy szál gyertyát helyeztek el az oltár elé helyezett tartóban.

Fabiny Tamás evangélikus püspök fohászkodott ezt követően az Úrhoz. Kérte, vegye el az emberek szívéből a félelmet, a rosszindulatot, és legyen a város valóban a béke, az irgalom, a befogadás, a megbocsátás műhelye, ahol a jóakaratú emberek megtalálják az egymáshoz és az Istenhez vezető utat. Kérte, hogy ez a műhely sokakra hasson, és magunk is változzunk, alakuljunk, és meg tudjuk változtatni azokat, akik nem értik az utat, amelyen az Úr vezetni akar minket. Kérte, hogy az ora et labora jegyében tudjunk mindig tenni és könyörögni felebarátainkért.

Aaron Stevens hálát adott a békéért, tudván, hogy sok országban háború van. Hozzátette, hogy csendesnek tűnő hazánkban is csalóka a béke, a családon belüli erőszak nagyon sok sebet ejt. Olyan békességért fohászkodott az Úrhoz, amely csak Tőle származhat. Olyan világért imádkozott, ahol nem fegyverrel védik meg az igazságot, ahol az idegen ember megjelenését nem fenyegetésnek, hanem áldásnak tekintik.

A Szent Egyed közösség tagjai és barátai mondták el végül könyörgéseiket, köztük a guineai Étienne imádkozott Afrika feltámadásáért.

Bíró László püspök záróimájában azt kérte az Úrtól, győzze le az emberi önzést, kizsákmányolást, az uralkodásvágyat, adja vissza az embernek eredeti hitvallását: „Igenis őrzője vagyok testvéremnek”. Fohászkodott, hogy az Úr tegyen minket a béke eszközévé.

Szőke Péter az imaóra végén adakozásra kérte az egybegyűlteket: a Szent Egyed közösség idén a karácsonyi időben a bangladesi menekülttáborokban élő, sokat szenvedett burmai muszlim kisebbség, a rohingják javára gyűjt adományokat. Ferenc pápa azt mondta róluk, Isten jelenléte a világban ma ezt a nevet is viseli: rohingja. A közösség tagjai kétszer vittek segélyszállítmányt a bangladesi táborokba, ahol mintegy 350 ezer gyermek él, és készülnek újra elmenni közéjük adományaikkal.