– Úgy tudom, Béres László korábbi beldi evangélikus lelkész idején kezdődött el a tervezés Vásárosfalu új templomát illetően. Aztán az alapkövet a következő lelkész, Blatniczky János idején tették le, még 2016-ban. Végül úgy tűnik, hogy te leszel az, aki a felszentelési szolgálatban részt vehetsz. Milyen volt megörökölni egy ilyen beruházást?

– Amikor átvettem a szolgálatot, 2017-ben, már Vásárosfalu új evangélikus templomának tervét tarthattam a kezemben, de valójában csak az alap volt meg, az építkezés meglehetősen akadozott, hiszen nem volt anyagi fedezet a folytatáshoz. A katolikusok fogadtak be minket, vagyis majdnem öt évig a római katolikus testvérek templomában tartottuk istentiszteleteinket. Ezúton is köszönjük a lehetőséget, szép példája volt ez a testvéri szeretetnek!
Az építkezéssel töltött időszak különlegesen izgalmas döntési helyzeteket, fejtörést és sokszor aggodalmat hozott – nem tagadom, sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Helyben nagyon nagy segítségemre voltak többen is, építési bizottságunk döntött a kisebb, a presbitérium pedig a nagyobb horderejű kérdésekben. Istennek adunk hálát azért, hogy tégláról-téglára követhettük végig templomunk megépülését.

– A valaha felekezeti iskolának épült, később imateremmé alakított épület helyén végre „templom formájú” templom áll. Ki tervezte meg az épületet?

- Józsa Dávid soproni építész tervezte, aki evangélikus köszöntésünkből indult ki – így egy valóságos erődítményhez hasonlít a templomunk. Különösen is kedves számomra az a homlokzat, amelyre csak az utolsó napokban került fel a téglás díszítés. Gyermekkorom templomát idézi. A robosztus homlokzat – amelybe a hősök emléktábláját is beépítettük – hirdeti azt a biztos támaszt, amely számunkra a hit a mindennapi életben. Az áttört téglafal kerítés, illetve a bejárati ajtónkon művészien elkészített Luther-rózsát képező üvegablak ad lehetőséget a kíváncsi szemeknek az egyház titkaiba való bepillantásra. Természetesen a templomot kiegészíti egy kis sekrestye és teakonyha, de vizesblokk is tartozik hozzá.
Jó ötletnek bizonyult továbbá az is, hogy templomunk belső terében, a szentélyben, a régi imaházból átmentett gerendákból készített kereszt hirdesse a legfontosabbat, hitünk alapját, Megváltónk, Krisztusunk evangéliumát.

– 75 tagot számlál az evangélikus gyülekezet. Hogyan sikerült egy ekkora beruházást anyagilag finanszírozni? Kik voltak a fő támogatók?

– A gyülekezet jelentős összeget tudott összegyűjteni, több mint 5 millió forint pénzbeli támogatást, de a kétkezi munka felajánlásával is csökkenteni tudtuk a költségeket. Természetesen ahol csak tudtunk, kértük a támogatást; így a Soproni Evangélikus Egyházmegye és a GAS is támogatta a beruházást. Emellett két nagyobb pályázatot is sikerült megnyernünk püspöki ajánlással és kormányzati segítséggel. A 15 és 10 millió forintot az Országos Egyház közreműködésével és felügyeletével költöttük el. Generálkivitelezőnk, a Kovács Bau Kft. volt. Amikor már a végéhez közeledtünk, még mindig volt előttünk egy újabb, több, mint 10 milliós árajánlat a befejezéshez. Tanácstalanságunkban jött az újabb lehetőség: sikerült önrész támogatásból, valamint kárpótlásból a maradék összeget is előteremteni. Már „csak” a templom belső berendezése maradt hátra, erre pedig gyűjtünk a templomszentelésen is.

– Úgy tudom, az erdélyi Székelyvaja lakói kétkezi munkájukat ajánlották fel.

– Valóban,testvértelepülésünk segítséget nyújtott; az erdélyi Székelyvajáról jött egy csapat, hogy közreműködjenek az egyik legfontosabb és leglátványosabb templomrész, a tetőszerkezet kialakításában. Díszes faragások és ajándékba kapott, esztergált csillárok emlékeztetnek a példás összefogásra.

– A helyi önkormányzattal milyen volt az együttműködés?

– A falu polgármestere, Molnár Sándor egyben a presbiterünk és az építési bizottság tagja is, így minden ötletével, kapcsolatával és anyagi áldozattal is az építkezést segítette, sőt problémák esetén, az élen volt a megoldás megtalálásában. A templomszentelés és az azt követő díszebéd és ünnepi műsor szervezésében és lebonyolításában is nagy segítségemre van.

– Mekkora lett végül a beruházás teljes összege?

– A tervekhez képest természetesen mi sem tudtuk elkerülni az építőanyagok drágulása miatt a nagy mértékű emelkedést. Most több mint 50 millió forintnál tartunk, de további tervünk, hogy a templom belső berendezését is megterveztetjük és elkészíttetjük. Bízunk benne, hogy a kölcsönkapott székek és pulpitus helyett hamarosan mozgatható padok és a templomunk faragott, esztergált díszeihez harmonizáló szószék áll majd.

– Úgy tudom, hogy az imaház előtti harangláb megmarad. Miért?

– A harangláb a XIX. században épült, 1911-ben helyezték át az akkori iskola elé. A háború után a két harangot pótolták. A nagyobbik felirata: „A világháborúban elesett evangélikus hősök emlékére…” Helyi védettség alá tartozik, közvetlenül a templom előtt van, és mivel harang még nincs a templomtoronyban, ezért a hálaadó istentiszteletre is ez a két harang hívogatja majd  vendégeinket.

– Manapság nem sok evangélikus templom épül. Szerinted Vásárosfalu miért lehet példaértékű más gyülekezeteink számára is?

– Valóban, a Soproni Evangélikus Egyházmegyében az egyik 20 éves templomunk a legfiatalabb. Számomra bámulatos volt megtapasztalni azt a tenni akarást és céltudatosságot, amellyel minden nehézségből a reménység vezetett minket a templom megépítése felé.
A jelenlévő kontrasztok miatt volt nehéz az építkezés: kis település, nagy álom, romos imaház helyett modern, 21. századi igényű templom, a régi templomszemlélet vagy multifunkciós tér kialakítása... Sejtelmes áhítat fényei vagy a modern, energiatakarékos megvilágítás? Hivalkodóan magas harangtorony vagy egyszerű kereszt a tetején? Az evangélikus templomok egy részére jellemző négyszögletes magtár típusu építés, avagy a modern gondolat mentén egyetlenegy derékszög nélkül, hajlatokkal, ferde tetővel a sablonosság és szimmetria teljes mellőzésével?
Ősi harangláb szomszédságában a legmodernebb épülete lett Vásárosfalunak ez a templom, teljes mértékben zárt tégla homlokzattal és egyetlen hívogató bejáratú, Luther-rózsás ajtóval. A gerendázat népi motívumokkal díszített, a belső tér moder hatású. Ezek a jellegzetességek mind-mind megférnek egymás mellett, mint ahogy az a rengeteg adakozás, jószándék, ötlet, tenniakarás is, ami létrehozta Isten házát, egyedül az Ő dicsőségére.
Az ünnepi műsorban is összeszedtünk és egységbe formáltunk minden régi és új értéket: megszólal a tárogató hangja, versek hangoznak el, bukovinai néptánc előadást láthatunk,  Kapuvár Város Fúvószenekarának kamaraegyüttese kíséri az „Erős vár a mi Istenünk"-et, míg a Beledi Zenélő Közösséggel ifjúsági énekeket adunk elő. Végül gyermekkórus énekli az ünnepség zárlatában fúvóskísérettel: „Tarts meg Urunk szent Igédben…" Így legyen ez Vásárosfalun is! Tartsa meg Erős Istenünk evangélikus gyülekezeteinket, a kicsinyeket és a nagyokat egyaránt!

A képek a hétvégi szentelésen készültek. Részletes beszámolóval később jelentkezünk.