Délelőttönként Isten életet változtató terve bontakozott ki előttünk bibliai történetek által, a délutánok pedig játékkal, versenyzéssel és különféle foglalkozásokkal teltek, amelyek mindegyike valamilyen módon kapcsolódott a délelőtt témájához. Az esti templomi alkalmakon egy hongkongi missziós kaland részesei lehettünk.

Isten keresi az elveszettet: úgy, ahogyan kereste és megtalálta Zákeust; ahogyan a gyerekek felkutatták azt a néhány „elveszett” táborlakót, akik délelőtt egyszer csak hiányoztak a névsorból; ahogyan a diófán elrejtett igés lapokat keresték a csapatok legbátrabb fáramászóbajnokai; vagy ahogyan a föld rejtett kincseit kerestük detektorral a szélmalmok árnyékában. A kincskeresés közben gyönyörű kincsesládák elkészítésére is maradt időnk.

Isten be akar fogadni minket a családjába: ahogyan a két lábára béna Mefibósetet befogadta Dávid király. Két kerekes szék segítségével éltük át egy rövid időre, milyen az, amikor nem visznek oda a lábaink, ahova menni szeretnénk. Ennek jegyében zajlott a váltóverseny is: hol kezek, hol szemek, hol lábak nélkül mérték össze erejüket a csapatok. Izgalmas volt az elsősegély-foglalkozás, az újraélesztés-próba, a gerincsérült szállításának gyakorlata, a különféle fogyatékkal élők helyzetének kipróbálása változatos játékokon keresztül.

Királyi lakoma

A nap izgalmas pillanata volt, amikor a gyerekek megtalálták a postaládában azt a levelet, amely estére „királyi lakomára” hívta a táborlakókat. A kertben megterítettük a fejedelmi asztalt, a „királyi gyermekek” mellé telepedtek, és jókedvvel elfogyasztották a nekünk küldött bőséges pizzavacsorát.

Isten elkészítette a menekülés útját: Noé bárkát épített a meneküléshez. A kertben elrejtett állatképek alapján kereste mindenki a maga párját, hogy miután egymásra találtak, a templom bárkájában találjanak menedéket. Délután a magunk gerjesztette özönvizet élvezhettük vízi vetélkedő formájában, majd az állatok közelsége nyújtott újabb élményt: Zircről a Doktor Mancsok Alapítvány két kutyusa, majd egy Tés határában működő kecske- és szamárfarm lakói által.

Jézus megváltja az elveszetteket: erre tanította meg Fülöp az etióp kincstárnokot, Fülöp mintájára pedig a tábori csapatok tagjai különféle példázatok jelentését magyarázták el néhány gyülekezeti tagnak a faluban. A délutáni templomi előadás és játék arról szólt, hogy értjük-e a szavak mögé rejtett vagy szavak nélkül kifejezett üzeneteket, ezt követően pedig megkezdtük a bibliai foci selejtezőit.

Döntő fordulatok

Mindenkinek szüksége van döntő fordulatra, ahogy Saulból Pál, Jézus nélküli életből Jézussal együtt járó élet születik. Ezért imádkoztunk tábor előtt, alatt és után. Azért a változásért, amelyet Isten Szentlelke által el tud végezni a táborlakók és mindazok életében, akik ezt kérik tőle. Ahogyan elvégezte az esti missziós történetben megismert Csi-Li barátjának életében is.

Hálásak vagyunk ezért a hétért: lelkészekért, gyülekezeti tagokért és a gyerekekért. Egyházunk és a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet anyagi támogatásáért. Azonban a leginkább emlékezetes és hálára indító az az egy-két esemény volt, amelyeket nem mi szerveztünk meg, de amelyek megmutatták, hogy Isten mennyire figyel ránk ezen a héten is: a királyi családba szóló meghívás napján az útmutatói ige a királyi menyegzőről szólt; Noé történetének estéjén már együtt voltunk a templomban, amikor akkora jégeső szakadt le a falura, hogy negyven ház tetejét megsemmisítette. Eközben mi a „bárka” védelmét élveztük a kétszázharminc éves falak között. A gázai úton olvasott ézsaiási ige pedig nemcsak a kincstárnok, hanem az egyik ifjú szívét is elérte: még aznap délelőtt letette bűneit Isten elé, és új életre született örömmel mehetett tovább az ő útján.

Ezt az örömöt kívánjuk mindenkinek, aki olvassa e sorokat, és mi is ezzel az örömmel készülünk augusztus végi tábortalálkozó családi napunkra.

A szerző a tési gyülekezet kántora